Szelfizzen sárkánnyal!

2018.03.04. 11:27

Kiállítással ünneplik Süsü, a sárkány születésnapját

A jubileum alkalmából igazi kincsekkel találkozhat a látogató a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen.

Budapest, 2012. szeptember 8. Süsüvel, az egyfejű sárkánnyal, a Magyar Televízió mesefigurájával ismerkednek a közmédia napjának résztvevői a budapesti Millenáris parkban 2012. szeptember 8-án.

Forrás: MTI Fotó

Fotó: Kovács Attila

Több mint negyven éve láthatták első ízben a nézők a szeretnivaló egyfejű sárkány, Süsü kalandjaiból készült zenés bábfilm-sorozat első részét; a jubileum alkalmából kiállítás látható péntektől a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen Budapesten – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóirodája az MTI-vel.

A születésnap alkalmából igazi kincsekkel találkozhat a látogató a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen, amely átalakul Süsü sárkány otthonává. Az MTVA Bábtárában található bábokat nemcsak megmutatják a nagyközönségnek, hanem megidézik a forgatási helyszínt, a stúdiót is. Megemlékeznek a történet alkotóiról, szereplőiről, a stábról. Eddig még nem látott kellékek, eszközök mellett Werk fotókat, hangjátékokat és videorészleteket is bemutatnak.

A május 12-ig látható interaktív kiállításon a látogatók szelfit készíthetnek Süsüvel, beülhetnek a királyi trónszékbe, magunkra ölthetik a királyfi vagy a királylány jelmezét. A múzeumpedagógiai foglakozásokon a gyerekek megtanulhatnak bábozni vagy pillangót készíteni. A jubileum alkalmából szervezett közönségtalálkozókon pedig találkozhatnak a bábsorozat alkotóival is. Emellett egy működő televízióstúdió is várja a látogatókat, ahol valódi trónszékből olvashatják a híreket.

A nézők először 1977 karácsonyán találkozhattak Süsü, a sárkány kedves csetlő-botló alakjával, a Kóbor királyfival és a mára már jól ismert bábfigurákkal. A kesztyűs bábtechnikával készült, nemzetközileg is sikert aratott zenés bábjáték forgatókönyvét Csukás István írta Miroslav Nastosijevic szerb szerző rádiójátéka alapján. A munkába bekapcsolódott a rendező Szabó Attila és a bábtervező Lévai Sándor is.

Az egyfejű sárkány hangja Bodrogi Gyula volt, a bábot Kemény Henrik mozgatta a bábfilm felvételein. A sorozat felnövő generációk kedvelt meséje lett, amelyet zenéjének is köszönhet: szinte mindenki ismeri az Ó, ha rózsabimbó lehetnék. című dal szövegét.

A történet szerint Süsü, a sárkány meggyógyítja ellenségét, ezért háromfejű apja kitagadja, testvérei kigúnyolják. A szegény egyfejű emberföldre kerül, de ott sincs nyugalma, mert kinézete miatt mindenki fél és retteg tőle, menekülnek előle, támadásra készülnek. Szerencséjére találkozik a jó királyfival, akinek az a hivatása, hogy mindenkin segít.

Némi csellel, csalafintasággal Süsüt is bejuttatja a királyi udvarba, hogy elnyerhesse a királylány kezét, de közben ő maga szeret bele a királylányba és király lesz. Süsü sem jár pórul, mert az udvarban maradhat és ő lesz a birodalom fő-fő és udvari mindenes sárkánya. Felfűti a hideg palotát, követ fejt, vadkörtét gyűjt, lepkét kerget, kiállítják elrettentő látványosságként, megkettőzik, megküzd Torzonborz seregével is, mígnem megjelenik életében a gyönyörű és szépséges egyfejű Sárkánylány.

Borítókép: Süsüvel ismerkednek a közmédia napjának résztvevői a budapesti Millenáris parkban 

Forrás: MTI Fotó/Kovács Attila

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!