A tanyasi élet a természet és az állatok tiszteletére tanít

– Néha farmgazdaságként is emlegetik a tanyát. Melyik a helyes kifejezés?

– Én jobban szeretem a tanya szót. A farm inkább nyugatiasabb, modern gazdálkodást jelenti. A lényeg viszont változatlan: ez az életközösségünk, itt lakunk, itt is dolgozunk. Vannak földjeink, állataink, és körülöttük pedig jó sok feladat.

– Magától értetődő volt, hogy ez lesz az irány, vagy más területen dolgoztak és utána váltottak?

– Számomra magától értetődő volt. Én mindig visszavágytam „egy” tanyára, körös-körül állatokkal, az életemet is ilyen körülmények között kezdtem a Malom-zugosi tanyavilágban. Mindig azt vallom, hogy senki nem véletlenül születik az adott helyre, vagy adott környezetbe, mindennek oka van. Már egészen kislánykoromtól kezdve az állatok körül forgott az életem, a tanulmányaim is ebbe az irányba vittek.

– A családban egyébként hány generáció foglalkozott földműveléssel, állatokkal korábban?

– Tudomásom szerint három-négy generáció foglalkozott vele háztáji jelleggel. Édesapám korábban nagyjából 250–300 disznót tartott, aztán amikor elkezdtem a felsőfokú tanulmányaimat, az anyatehéntartás mellett hízó marhákkal foglalkoztunk. Megjegyezném, hogy ekkor már nekem is volt egy saját állományom az övék mellett. A párom családjában szintén jellemző volt, hogy a civil foglalkozáson túl szinte mindenkinek volt köze a mezőgazdasághoz.

– Hogyan telik egy napjuk?

– Hát az biztos, hogy nincs két egyforma! (nevet) Van egy napi rutin persze, de nem kelünk fel szigorúan mindennap öt órakor. Ráadásul az iskola és óvoda miatt természetesen a gyerekek programját is bele kell illeszteni a napirendbe. Az első feladat egyébként az állatok ellátása. November óta kicsit könnyebb a helyzetünk, van egy állandó segítőnk, de mindenki kiveszi a részét a feladatokból. És szerencsére a gazdaság további tevékenységeinél is mindig a megfelelő ember dolgozik, amikor szükség van rá. Ez nagy kincs a mai világban!

– Vetéskor például édesapám jelöli ki, mit, hova érdemes, ő ehhez nagyon ért. Én a jogszabályi környezet betartását felügyelem, ez szintén nagyon fontos. Az is megesik, hogy gépre kell pattanni! Velem szintén előfordult már nem egyszer, hogy traktorba ültem, sőt a gyerekek is ott voltak velem a fülkében! (nevet) Az ellési időszakban minden kis jövevény világra jöttét csodaként éljük meg, a lányom kilencéves, de már ő is profin tudja, mikor mi a teendő. Ha valami komplikáció, nehézség támad, legtöbbször nincs idő állatorvost hívni, magunknak kell megoldanunk az adott helyzetet.

– Mi a legnehezebb feladat?

– Nos, ez elég összetett, hiszen minden összefügg mindennel, és bárhol támadhat nehézség. Viszont talán a családi élet és a gazdálkodás összeegyeztetése a legnagyobb kihívás. A lányunk kilencéves, a kisfiunk négy. A koronavírus miatt pedig az itthon tanulás az első helyre kúszott a nehéz feladatok listáján. Egyébként meg állatkedvelő emberként szó szerint minden jószághoz szoros érzelmek fűznek. Ha birkát vágunk, képes vagyok bocsánatot kérni tőle, amiért megesszük. Illetve értékesítéskor rendszerint nem vagyok a helyszínen, hogy ne lássam, „kiket” választanak ki, és visznek el. Azért valahogy megbirkózok ezekkel a „terhekkel” is. (mosolyog)

– Milyen állatok vannak a gazdaságban?

– Szarvasmarha, juh, sertés és aprójószágok élnek velünk. És persze kutya, macska, nyúl, hörcsög, papagáj, pintyek, halak, de teknős is akad! Őt például a kisfiammal mentettük, még tojás korában! (nevet) Addig nevelgetjük, míg elég erős lesz a páncélja, és mehet vissza a természetbe. Lovaink szintén vannak, elsősorban a férjem miatt. Ő külföldön volt belovagló évekig, díjugratásban versenyzett. Az ott megszerzett tudását szeretné itthon kamatoztatni, ezért egészült ki több lóval a gazdaság.

– Mit tart a legnagyobb előnynek az életmódjukban?

– A természet közelsége felbecsülhetetlen kincs ebben az egyre inkább értékvesztett világban. A gazdaságban elvégzendő összes munka kitartásra, a természet, az állatok iránti alázatra nevel. Csodás élmény ebben az egységben élni. Azt hiszem, hálás lehetek, hogy a gyermekeim így nőnek fel.

Általános növényekkel foglalkoznak

Editék általános szántóföldi növényeket termesztenek, elsősorban a gazdaságban lévő állatállomány ellátására, illetve értékesítésre. Szálastakarmány, gyep és lucerna szintén megtalálható a földjeiken. A hagyományos művelési megoldásokat alkalmazzák, de nyitottak az új technikákra is.

Széles körű ismereteket szerzett

Edit a szakközépiskolában általános mezőgazdászként érettségizett. Felsőfokú tanulmányait nappali tagozaton folytatta, emellett levelezőn is végzett egy szakirányt. Végül agrárkörnyezet-gazdálkodó mérnöki és településüzemeltető mérnöki végzettséget szerzett. Ekkor már nagyobb hangsúlyt kapott a természetvédelem a mezőgazdaságban is, ami számára ugyancsak kiemelkedő fontossággal bír. Néhány évig egy helyi irodával rendelkező regionális természetvédelmi egyesületnél is dolgozott. Egy pályázatíró képzést szintén elvégzett, így mára széleskörűen tudja igazgatni a tanya körüli teendőket.