Múltidéző

2023.09.23. 10:11

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székházának kalandos története

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei önkormányzat ebben az évben szeptember 23-án, azaz ma rendezi meg Vármegyenapját. A hétvégi esemény apropót szolgáltat arra, hogy felelevenítsük a jász-nagykun-szolnoki vármegye, valamint a szolnoki székhelyű vármegyeháza történetét.

Mészáros Géza

Az eredeti épület

Forrás: Verseghy Ferenc Gimnázium

A nem­zeti, illetve nemzetiségi identitás, valamint a helyi közösségek erősítését tűzte ki célul az először 2019-ben életre hívott és megrendezett Megyenap. Az első évében hagyományteremtőnek meghirdetett és megtartott nagyszabású kulturális rendezvény-sorozat már a következő esztendőben elmaradt a koronavírus-világjárvány miatt. A 2021. és 2022. évi Megyenapot pedig a vármegye szóhasználat 2023. január elsejei visszaállítása okán most szeptember 23-án már újdonsült nevén, ezért aztán első alkalommal Vármegyenapként „kidobolt” programkavalkád követi székhelyén, Szolnokon. A nemzeti, illetve nemzetiségi identitás, valamint a helyi közösségek erősítése, mint az esemény alapvető célja megmaradt, ezt jelzi a Vármegyenap idei jelmondata: „Ahol a hagyományok összekötnek…” 

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1876. szeptember 4-én tartott alakuló ülésének jegyzőkönyve
Forrás:  Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Levéltár

És miért esett az I. Vármegyenap időpontja szeptemberre? Ennek is legalább két oka van. Az egyik, hogy az Országgyűlés egy 2000-es határozata a helyi önkormányzatok napjává nyilvánította szeptember 30-át, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon tartották az első helyhatósági választásokat Magyarországon. 

A másik pedig, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a tizenkilencedik századi megyerendezéssel, az 1876-os közigazgatási reformmal jött létre a korábbi Jászkun kerületből, illetve Heves és Külső-Szolnok, majd 1945 után Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék bizonyos részeiből. 
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alakuló ülésének jegyzőkönyve 1876. szeptember 4-én kelt, nem is akárhol. A közgyűlés alakuló ülésének szolnoki megtartására az úgynevezett „Arena”-t jelölték ki, mely a mai Szigligeti utca végén lévő, földszinti ülőhelyekkel, karzattal, páholyokkal és színpaddal rendelkező „szolnoki nyári színház” volt. 1876. szeptember 4-én ebben a Scheftsik-kertben álló alkalmi faépületben tartották meg Jász-Nagykun-Szolnok megye alakuló ülését. „Scheftsik István sikeres lobbytevékenységének és nagyvonalú felajánlásának jutalmaképp azt a megtisztelő megbízást kapta, hogy Szolnok polgármestereként először köszönthette a vármegye tisztikarát” – áll mindez abban a jegyzőkönyvben, melyet a megye történetéről szóló Archontológia is megemlít. 

Szikszai Mihálynak, a vármegyei levéltár főlevéltárosának egyik korábbi kutatómunkája – mely 2016-ban a „Szeptember hónap dokumentuma” is volt – arról tanúskodik, hogy vármegyénk létrejötte színpadias kereteket kapott: „...1876. szeptember 4-én Szolnokon, az ú.n. Scheftsik kerti nyári színkörben legalább kettőszázötvenen gyűltek össze, hogy megalakítsák Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét. A gyűlés elnöke Balásfalvi Kiss Miklós főispán volt, aki néhány hónappal előtte még mint a Jász-Kun-Kerület főkapitányaként szerepelt. Az alispáni posztot pedig Sipos Orbán volt kerületi alkapitány töltötte be. A tájegységek eltérő értékei, a jászok és a nagykunok sajátságos jogállása sokáig feszültségek forrása maradt. Nem csoda hát, ha Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét »muszáj vármegyének« is emlegették. Területét a Jászságból, Nagykunságból és Külső-Szolnok megyéből kovácsolták össze…” Ennek idén van száznegyvenhét esztendeje. 

Szikszai Mihály főlevéltáros a vármegye székháza történetéről is megemlékezett: „...Az új (vár)megyének azonban nem volt székháza, ezért már az első közgyűlésen létrehoztak egy bizottságot Sipos Orbán vezetésével, amely az új székház felépítését intézte. A bizottság és főként Sipos Orbán érdeme, hogy alig két év múlva, 1878. november 18-án, színpompás ünnepség keretében felavatták Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székházát...”, mégpedig a hajdani Gorove utcai (ma Kossuth út) egykori Zöldfa vendéglő helyén. 

A Kádár-korszak uniformisa: csillagos címer és tanácsi rendszer
Forrás: Verseghy Ferenc Könyvtár

Az ezer négyszögöles telken 1878. május 21-én helyezték el az alapkövet. Szolnok akkor harmincezer forintot és egyévi közmunkát ajánlott fel a beruházásra. Az épületet Benkó Károly műépítész tervezte, az építési munkálatokat Pucher József építész irányította. A hátsó, a Tiszára néző homlokzatot jóval később, 1926-ban Zombory Lajos festőművész, építész tervezte, és 1930-ban valósult meg. Az eklektikus stílusban épült (vár)megyeháza műemléki védelem alatt álló műemlék jellegű épület. 

Ilyen még nem volt: „Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Székháza” névre változtatták a székház homlokzatának feliratát
Fotó: Nagy Balázs

A vármegyeháza homlokzatán eredetileg „Jász-Nagykun-Szolnok Megye Székháza” feliratot helyeztek el az új vármegyecímerrel együtt. Az épület második világháború utáni renoválásakor, 1959-ben módosították a megnevezést „Szolnok Megye Tanácsának Székháza”-ra, míg a vármegyei jelképet a Népköztársaság címerére cserélték. A rendszerváltáskor visszakapta eredeti nevét és címerét, míg ezen a héten a „Jász-Nagykun-Szolnok Megye Székháza” homlokzati feliratot „Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Székháza” névre változtatták. 

A rendszerváltozás egyfajta visszarendeződést eredményezett
Forrás: Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteménye

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!