Magyarok Kenyere: búzaszentelő ünnepséget tartottak Karcagon

Tíz éve indult útjára a Magyarok Kenyere program Pécsről, 2014-től megyénkben is ünnepélyes keretek között szenteljük, gyűjtjük a búzát és adjuk át a lisztadományokat rászoruló gyermekek, családok, illetve az őket gondozó szervezetek részére. Tavaly több mint 127 tonna búza gyűlt össze a megyében, amelyből közel 80 tonna lisztet adtak át a fenti szervezeteknek.

– A mai búzaszentelésre a karcagi határrészekről (Orgondaszentmiklós, Főzőút, Bugyogó, Medencefenék, Botonás, Hegedűshát, Varjas, Hattyús, Tatárülés és a Bikás) begyűjtött búzát hoztuk ide – mondta Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

– Úgy gondolom, a mai ünnepség is megpecsételi azt a hagyományokra épülő gondolkodást, amely a paraszti társadalomra, a magyar nemzetre, a magyar gazdákra jellemző: a földet nem lehet elvinni, azon gazdálkodni kell, tisztességgel, becsülettel megtermelni a mindennapi betevőt, a kenyeret. A gazdatársadalom a Magyarok Kenyere programmal ébren tartja azt a gondolatot, ami a búzához kötődik, a megszentelt kenyér minden esetben az életet jelenti.

A nemzeti összefogás nagyszerű példáját biztosítja a program.

– Különösen fontos ez Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok megye és a magyarság szempontjából. A nemzeti összetartozás több mint 1100 éve azt jelenti, hogy van jövőképünk, bizalmunk a jövő iránt – jelentette ki az elnök.

– Karcag, a Nagykunság fővárosa egy történelmi város erős gazdatársadalommal, egyházi és állami intézményekkel, olyan múlttal és jelennel, amelyre egyaránt büszkék lehetünk – kezdte beszédét dr. Fazekas Sándor kormánybiztos.

– A Magyarok Kenyere program kapcsán az a búza, amely itt terem, mutatja a karcagi gazdák összefogását, munkaszeretetét, hozzáértését és egyben azt is, hogy ez a város a magyar búzatermelésben továbbra is őrzi azt a nagyon fontos pozícióját, amelyet régóta betölt.

Az alkalom, amely miatt most itt vagyunk, az egész magyarságot jelképezi, határainkon is túlnyúlik, segíti azokat, akik rászorulnak.

– Kívánom, hogy az egész magyarság erősödjön a mozgalom által, hogy még több emberen, gyermeken lehessen segíteni – fogalmazott a kormánybiztos.

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő szerint Szent György napján már mutatkozik, hogy milyen termésre számíthatunk.

– Ilyenkor megfogalmazzuk azt is, hogy mit szeretnénk elvárni az esztendőtől és mit a jövő évitől. A gazdatársadalomnak bőséges termést kívánok és az egész nemzetnek nagyon jó egészséget! – mondta a képviselő.

Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke azt kérte a mai áldás és szentelés alkalmával, hogy mentesüljön minden magyar gazda a károsítóktól, az elemi károktól, a viszálytól, hozzon békét, csendes esőt, jó nevelő időt a mai nap.

– Köszönöm a gazdák áldozatos munkáját és köszönöm minden segítőnek, hogy a mai napon rájuk gondol és arra a termésre, amely az életünket, a megélhetésünket és a társadalom fejlődését szolgálja – mondta az elnök.

Dr. Berkó Attila, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja is köszönetét fejezte ki a gazdatársadalom felé, majd arról szólt, hogy akárcsak tavaly, még idén sem lehetett a kellő módon ünnepelni a búzaszentelést, de már azt mondhatjuk, megtaláltuk a módszert arra, hogyan lehet legyőzni a világjárványt.

– Ennek a legyőzésnek meghatározó eleme az az összefogás, együttgondolkodás, amely teljes mértékben jellemzi a Magyarok Kenyere programját és a magyar agrárium gondolkodásmódját. Bízom benne, hogy amit eleinktől átvettük hagyományokat – búzát szentelünk, kenyeret sütünk, gabonát termelünk – a jövő nemzedéke is átveszi, és hosszú évtizedeken, évszázadokon keresztül továbbviszi.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2014 óta minden évben más-más települést kért föl a Magosz megyei elnöksége, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program házigazdájaként. Idén ez Mezőtúr és Karcag. A rendezők nevében Szepesi Tibor, Karcag polgármestere szólt a megjelentekhez.

– A lágyan ringó búzanövény ősidők óta az életet adó, érlelő, tápláló erő, azaz az élet. Az a gabona, amelyből a mindennapi kenyér sül. Ahhoz azonban, hogy ez az élet megmaradjon, szükség van jó földre, megfelelő időjárásra, bőséges csapadékra, kényeztető napsugárra, arra, hogy a növényeket károsító betegségek elkerüljék a vetést. De a legnagyobb szükség a földet művelő, a vetést előkészítő, azt gondosan ápoló gazdákra van – mondta a városvezető.

– Annak, hogy a mai rendezvényt ezen a helyszínen tartjuk, szimbolikus jelentése is van. A puszta, a határ, itt a fogadóház után kezdődik, ahol a búzaszem megkezdi éltető útját. A búzaszentelés története több ezer esztendős múltra tekint vissza, amit őriznünk kell, s átadni gyermekeink, unokáink számára – mondta a polgármester, majd a karcagi határban gyűjtött idei búzát Nt. Koncz Tibor esperes megáldotta, Gulyás Zsolt plébános megszentelte.