Turisztikai- és közútfejlesztésekkel is élénkítik a Jászság gazdaságát

– A közelmúltbeli nyitással a koronavírus-járvány újabb fejezetéhez érkeztünk. Hogyan értékeli a lazító intézkedéseket?

– Úgy gondolom, időszerűek voltak már, hiszen a korlátozások az emberek tűrőképességének határát súrolták. Ezzel együtt mindenki megértette, mennyire fontos a járványügyi intézkedések betartása. Emberéletekről, hozzátartozóinkról és saját egészségünkről szól ez a mostani, vészterhes időszak.

– Egy tudományos kutatás arra világított rá, hogy az elmúlt hónapokban az emberek arcán sokkal kevesebb volt a mosoly, mint korábban bármikor.

– Ezt részben befolyásolta a tudat, hogy bármikor bármelyikünk áldozatul eshet, másrészt pedig az a hangulat, hogy nem mehetünk bárhová szabadon. A nyitást a hárommillió beoltottnál, majd pedig a négymillió beoltottnál az elhalálozási statisztika is jól igazolja. Szerencsére azt tapasztaljuk, hogy a lazítás ellenére napról napra csökken a fertőzésszám.

– A pandémia országszerte sújtotta a vendéglátóipart és a turizmust. Az idegenforgalmi fejlesztések ennek ellenére folytatódtak. Melyek a legfontosabb jászsági beruházások az ágazatban, és mi várható még?

– A kormány – a lehetőségekhez mérten – kiemelt támogatást biztosított az ön által említett területeken. Több olyan vállalkozásról tudok a térségben, amelyek ezeket a lehetőségeket kihasználták. Emellett sok vendéglátóssal beszélgettem, hogy miként élik meg ezt az időszakot. Voltak köztük olyanok, akiknek plusz személyzetet kellett felvenniük, mert a házhoz szállítás és az elvitelek száma olyan arányban nőtt, hogy a munkaerőre nagyobb szükség volt, mit korábban. Persze az árrésük messze nem ugyanaz, mintha teljes kapacitással üzemelnének.

– Ami a turizmust illeti, a szektor pályázati lehetőségei továbbra is adottak. Már készülünk arra az időszakra, amikor a járványnak vége, és az idegenforgalmat újra lehet indítani. Az egyik fontos projektünk a jászapáti strandfürdő soron kívüli, 200 millió forintos támogatásához kötődik, de beadtak egy kiemelt turisztikai pályázatot Tiszasülyön is, ami a kolopi iszapra épül. Mint tudjuk, a település iszapja országos viszonylatban is jelentős érték. A budapesti Széchenyi gyógyfürdőben is igény van rá.

– A tiszasülyi önkormányzat azzal a céllal nyújtotta be pályázatát, hogy a faluban egy gyógyfürdő és szálló létesülhessen.

– A térség talán legfontosabb mozgatórugója az ipar. Milyen főbb vállalati és egyéb beruházások jellemzik most az itteni településeket?

– A közlekedést érintő fejlesztésekről azt mondhatom, hogy folyamatban van a jászberényi elkerülőút építése. A beruházás 8,5 milliárd forintba kerül. Zajlik ugyanakkor a jásziványi bekötőút felújítása is, melynek költsége egymilliárd forint.

– Ami pedig a települési támogatásokat illeti, tavaly összesen mintegy 11,6 milliárd forint kormányzati forrást kapott a Jászság.

– Ebből a gazdaságvédelmi intézkedésekkel összefüggő támogatások összege 7,7 milliárd forintot tett ki. A források lehetővé tették, hogy mezőgazdasági munkahelyteremtő beruházás valósuljon meg Jászkiséren, vagy működési támogatást kapjon a jászberényi állatkert. Illetve, hogy a vállalatok megtarthassák a munkahelyeket és bővítsék kapacitásaikat. Fontosnak tartom továbbá, hogy a Magyar Falu Program keretében a választókerület mind a tizenhárom, ötezer fő alatti települése támogatásban részesült az elmúlt időszakban. Bölcsődei férőhelyek kialakítására és bővítésére pedig több mint 765 millió forint állt rendelkezésünkre.

– Nemrég indult el a térségben a népkonyhaprogram. Mik a tapasztalatai a szolgáltatással kapcsolatban? Jelenleg hány adagot készítenek a Jászapátin létesült konyhán?

– Immár közel ötezer adaggal működik a program. Nyilvánvalóan ezt a mennyiséget a jászsági vendéglátósok nem tudták bevállalni, ezért kellett Jászapátin egy volt konyhaépületet felújítani, és itt működtetni a szolgáltatást. Debrecenben és környékén az ugyanilyen program már régóta jól működik, ott több mint 15 ezer adagot főznek naponta. A járvány idején különösen fontosnak tartottam, hogy a kezdeményezés a Jászságban is elinduljon. Hiszen ezáltal az emberek naponta változatos adagokat kapnak, valamint nem kell naponta kimozdulni, bevásárolni, ami a járvánnyal sújtott időszakban külön pozitívum.

– Az ételigénylés módja egyébként továbbra sem változott, vagyis az önkormányzatoknál lehet jelezni az igényeket. Általánosságban jellemző, hogy a kistelepüléseken egy, a nagyobb községekben kettő, három, de akár négy osztóponton is átvehetők az adagok. Bevallom, az elején féltünk tőle, hogy beindul-e majd a program, ám később azt tapasztaltuk, hogy sokkal nagyobb az igény a szolgáltatásra, mint vártuk.

– Közösségi oldalán jelentette be a hírt, miszerint több jászsági templom is támogatásban részesül. Várható-e a helyi egyházak további segítése?

– Mindenképpen lesz folytatás, hiszen a 15 milliós támogatások nagyobb volumenű felújításokra nem elegendők. Együttesen mintegy 154 millió forintot kaptunk, ami tulajdonképpen egy kiindulási alapot jelent. A templomok fejlesztése a jövőben is két forrásból valósul meg: részben a kormány közvetlenül ítéli meg a támogatást az egyes településeknek, részben pedig az egyházmegye biztosítja azt.