A kártevők is feladják most a leckét a földeken

– A takácsatkákat a szántóföldi növények esetében – a szóját kivéve – ritkán szoktuk emlegetni, inkább a kertészetekben okozhatnak jelentős károkat, melyről jellegzetes selyemszálszövedék árulkodik – fejtette ki Hubai Imre Csaba.

– Csökkentik a növények fotoszintetizáló képességét, a levelek elszáradnak, lehullanak.

– Felszaporodásuknak kedvez a mostani meleg időjárás. Kémiai védekezés esetén akár nyolc-tíz naponta meg kell ismételni a beavatkozást, mert hazai körülmények között a takácsatkák kifejlett egyedei és lárvái együtt találhatóak meg a tápnövényeken.

Rajzik a kukoricamoly, de kezdenek megjelenni a gyapottok-bagolylepkék lárvái is.

– A kukoricamoly a szár belsejét rágja végig, míg a gyapottok-bagolylepke a generatív részeket fogyasztja. Mindkét esetben a rágás okozta sérüléseken mikrogombák telepedhetnek meg, különösen a fuzárium fajok. Ezért a velük szembeni, előrejelzésekre alapozott védekezést nem szabad elhagyni, főként a csemege, illetve a vetőmag célra termesztett kukoricáknál – hangsúlyozta Hubai Imre Csaba.

Az amerikai kukoricabogár lárvái már kelnek a meleg talajban. Főleg a monokultúrás termesztés esetében okozhat nagyobb problémákat e kártevő.

– Napraforgónál a napraforgómoly és a gyapottok-bagolylepke lárvák tömeges elszaporodását kell megelőznünk a másodlagos kártétel

– a gombás betegségek, mint például a botritiszes tányérrothadás – elkerülése végett. Védekezési küszöbérték: két-három hernyó négyzetméterenként. Gyarapszanak a levéltetű-kolóniák is, melyek csillagbimbós állapotban jelentős kárt okozhatnak – vázolta a jelenlegi kártevőveszélyt a NAK megyei elnöke.