Gépészmérnök írt könyvet a magyar nyelv értékeiről

Ezen a nehéz, máig kevésbé ismert terepen próbál irányt mutatni az érdeklődőknek Czősztelki Kiss Attila. Most megjelent könyvében a magyar nyelv egyedülálló értékeire igyekszik felhívni a közvélemény figyelmét. Az (R)Égi anyanyelvünk az ismeretterjesztés mellett jótékony célokat is szolgál.

Maga a kötet szintetizáló jellegű, nagyon sok, már meglévő résztudást igyekszik összegezni.

– Azt veszem észre, hogy a nagy tudásanyagban könnyű elveszni. Eddig nem volt olyan gondolati szál, mely ezt a sok forrásmunkát összefogta volna. Szerettem volna egy eszmerendszerre felfűzni az információkat, ezáltal egy követhető rendszert létrehozva – mutatta a könyvet fellapozva.

– A vezérfonalat a keresztény egyistenhittel kapcsolatos magyar szavak alkotják. Mint református presbiter a hit, a vallás felől közelíti meg a témát. A könyv ugyanakkor a logikára is erősen épít, mint alapvető törvényszerűségre.

– Minden logikus a világegyetemben, mindent meg lehet figyelni és ok-okozati összefüggéseket találni. A logika – mint például a gravitáció – mindenhol érvényes – érvelt. – A magyar nyelv is logikus, úgy épül fel a szóstruktúrája. Információelméleti vizsgálatok bizonyították, hogy a magyar nyelv szógyökei egyfajta logikai rendszert követnek – folytatta.

Vannak feltételezések az emberiség egynyelvűségéről, bibliai megfogalmazással a bábeli nyelvről. Álláspontja szerint az nem lenne logikus, hogy a bábeli nyelv ne Isten teremtett nyelve volna.

Úgy látja, a kutatások afelé haladnak, hogy ez helytálló feltételezés. Ennek felderítése hatalmas munka, a magyar nyelv kutatása ezzel kapcsolatban megválaszolhat sok, máig ismeretlen kérdést. Szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy mindenki, aki a magyar nyelvet használja, óriási felelősség birtokosa.

Rendkívül fontos, hogyan fogalmazunk, hogyan tanítjuk gyermekeinket. Hiszen azon a nyelven gondolkozunk, melyet beszélünk. Ezzel egyre többen foglalkoznak, még akkor is, ha vannak olyan szakemberek, akik igyekeznek ezt figyelmen kívül hagyni.

Kiss Attila Péter egyébként gépészmérnök. Valamikor az 1980-as évek derekán, az egyetemi évek alatt érintette meg a nyelvészet.

Sokáig nem foglalkozott vele, míg egy jelentős változás következett az életében. Ekkor újra teret engedett érdeklődésének, nyelvészeti kérdésekkel kezdett foglalkozni. Képezte magát, előadásokra járt, jegyzeteket készített.

– A nyelvészet és őstörténet-kutatás területén „kőbe vésett”, máig érinthetetlen dogmák vannak, melyeken az idő már átlépett. Bizonyos témák tabunak számítanak – magyarázta. Hosszas gondolkodás után elhatározta, szeretne változtatni a jelenlegi helyzeten. Meggyőződése, hogy fel kell rázni a nyelvészetet, változtatni kell. Ez a fejlődés már végbement a társtudományokban, például a genetikában vagy a régészetben.

Könyvéből első körben ezer példány készül. Szeretné, ha ez a szám idővel meghaladná a tízezret.

- A könyv elején is olvasható, hogy annak részleges vagy teljes felhasználása, utánközlése a kiadó engedélye nélkül is kifejezetten javallott. Ez a magyar nyelv produktuma, anyanyelvünk pedig közkincs – vélekedett.

Az első könyvbemutatóra Tiszaörsön került sor. A másodikat szülővárosában, Újkígyóson tartják majd, a családról elnevezett Cz. Kiss Rendezvényházban.

A könyveladásból származó bevétel egy jelentős részével a helyi református általános iskola alapítványát szeretné segíteni. Ebből a felső tagozatban induló nyelvi vetélkedőket, versenyeket fogják szervezni. Ha úgy alakul, nyelvemléki, történelmi jutalomkirándulásokban is gondolkoznak.