2019.05.07. 06:30
A dzsungel könyve a színházban is az élet törvényeiről szól
„A gyerekek alig szólnak többet az állatoknál, hiszen, amit átélnek, azt öröktől fogva valónak gondolják. Ráadásul a bántalmazott gyerekek pontosan tudják, mire számíthatnak, ha elárulják börtönotthonuk titkait”. Mindezt az indiai Bombayben (mai nevén Mumbai) született Joseph Rudyard Kipling vetette papírra önéletrajzában. Az a Nobel-díjas író, aki A dzsungel könyvét (is) jegyzi.
Maugli (Dósa Mátyás) megleckézteti Sir Kánt, a tigrist (Barabás Botond)
Fotó: Csabai István
A kiplingi főmű hazai musicalváltozata a Pesti Színház 1996-os premierje óta arat nagy sikereket a magyar teátrumokban. A darab szövegét a 2010-ben elhunyt Békés Pál, a dalszövegeket a raprímes szöveggyáros Geszti Péter írta, a zenéket pedig Dés László szerezte.
Csak a Víg kamaraszínházában megélt több mint 1200 előadást, miközben az ország egyéb teátrumai is folyamatosan műsorukra tűzik. Az aktuális évad tavaly november végi bemutatója óta a Szolnoki Szigligeti Színház társulata immáron túl van A dzsungel könyve 50. előadásán is.
Április 25-én kétszer is felgördült a titokzatos esőerdő függönye; a „félszáz” a délutáni előadásra esett. Egyébiránt épp arra a napra, mikoris a színházat 2007 óta dirigáló Balázs Péter negyedik ciklusára is megkapta igazgatói megbízását a helyi közgyűléstől.
És akkor visszatérve Kipling gyermekkorára: amit hatéves koráig a brit gyarmati Indiában töltött. Szülei született királyi európaiak voltak, akik a gyarmatokra költöztek, ahol már angloindiaiaknak tartották magukat.
Fotó: Csabai István
A kis Kiplingnek egy portugál dada, illetve Meeta, a hindi inas mesélt esténként, illetve énekelt indiai altatódalokat. Hatéves korában – az akkori szokás szerint – szülei Angliába küldték a fiút. Southseabe, a Holloway házaspárhoz került, akik Indiában élő britek gyermekeit nevelték, tulajdonképpen „hazafiságra”.
No, ilyen sokszínű és bonyolult gyermekkori háttérrel igyekezett Kipling a haláláig rálelni a hovatartozására. Tulajdonképpen ez az önkereső identitászavar köszön vissza A dzsungel könyvéből, amely az emberbőrbe bújt farkasok és farkasbőrbe bújt emberek viszonyáról is sajátos látleletet közöl.
A dzsungelnek törvénye, sőt, törvénykönyve is van, a DzsTk. Legfontosabb és leghasznosabb szabályait Balu, a termetes, szigorú, egyben gyöngéd lelkű medve magyarázza a farkasfalka emberszabású kölykének.
Mire Maugli felnő, megtanul szeretni, gyűlölni, megtapasztalja, mi a kirekesztés, a kitaszítottság és az elfogadás, miért csodálatos és egyben borzalmasan szörnyű az ember. Megérti a barátság, az ellenség, a csapatszellem és az egyedüllét, a boldogság és a fájdalom fogalmát. Megtanul élni, és elfogadja a halál kikerülhetetlenségét.
A dzsungel könyve Radó Denise szigligetis rendezésében a felnőtteket visszarepíti a papíralapú meseolvasmányokkal gazdag gyermekkorukba, a mai gyermekek számára pedig izgalmas élményeket nyújt, miközben tanít, nevel, segít eligazodni az állatok, de főleg az emberek borzalmas és csodálatos világában.
