Galériával

2020.11.30. 11:30

Bronzkori tömegsírt tártak fel a régészek Tiszafüreden

Egy csontváz került elő még augusztus végén egy mezőgazdasági telepen történő építkezés földmunkálatai során. Három, tíz, huszonöt, majd még több követte. Hazánk első bronzkori tömegsírja került elő, az ásatás a napokban ért véget.

Ujvári László

Éppen a közelmúltban számoltunk be arról, hogy régészeti feltárások indultak a Tiszafüred határában található Majoros-halom területén. Egymás után kerültek elő emberi maradványok, cserépdarabok, használati eszközök. Kiderült, – a szakemberek nagy meglepetésére – hogy egy bronzkori tömegsírba botlottak.

– Ez a terület, ahol állunk évezredek óta lakott – kezdte a rögtönzött idegenvezetést a feltárást irányító régész. – Nem a temető, hanem az egykori falu helyén vagyunk. Először egy hulladékgödröt találtunk és benne egy csontvázat. Idővel egyre több gödör tárult elénk – mondta dr. Mester Edit.

Napról napra több csontváz került elő, végül közel hatvanat számoltak. Eddig ismeretlen okból az épületek melleti hulladékgödörbe temették a halottakat. Csecsemőktől a kamaszokon át a felnöttekig, minden korosztályból kerültek elő maradványok. Többségük fiatalkorú gyerek, ami nem meglepő, hiszen akkoriban nagyon magas volt a gyermekhalandóság.

– Mellékletként nagyon sok kerámia és állantcsont került elő, de egy bronz késpengét is találtunk – részletezte a Kiss Pál Múzeum igazgatója. – Jellegzetes a kerámiaanyag, a füzesabonyi kultúrához tartozik, melynek időszakában lakott terület volt az itteni halmok térsége – magyarázta.

A most feltárt hulladékgödrök, maradványok és kemence ahhoz a településhez tartoznak, melynek a temetőjét ötven évvel ezelőtt a közelben tárták fel a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei a Kiskörei Víztározó létrehozását megelőzően.

– Tömegsír, mert nem a hagyományos értelemben temették el őket, hanem látszik a csontvázak elhelyezkedésén, hogy felülről dobálták egymásra a halottakat. Egymás hegyén-hátán találtunk rájuk, mint egy csata utáni tömegsírban – hozott példát dr. Mester Edit.

Nem találtak külsérelmi nyomokat a maradványokon, sokkal inkább valamilyen betegséget, járványt gyanítanak a háttérben. Már találtak olyan árulkodó jeleket, elváltozásokat a csontokon, amelyek gyulladást mutatnak, nagy fizikai megterhelésről és alultápláltságról árulkodnak.

A feltáráshoz és a leletek kiértékeléséhez szakemberek segítségét kérték. A Természettudományi Múzeumból, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről (ELTE) érkeztek például antropológusok, akik megvizsgálják a csontanyagot.

– A genetikai vizsgálatokból kimutatható, hogy itt élőkről van szó, vagy talán egy másik törzs tagjairól, akik rabszolgaként nem érdemeltek méltó temetést – találgatott a szakember, hozzátéve: Egy kutatócsoport állt fel a most következő vizsgálatok elvégzése céljából, melyben részt vesz a debreceni Déri Múzeum, a szintén debreceni ATOMKI (Atommagkutató Intézet), a Természettudományi Múzeum és az ELTE.

Körülbelül három hónapig tartott az ásatás, a napokban végeztek a terepmunkával, a vizsgálatok várhatóan jóval több időt vesznek majd igénybe. A Kiss Pál Múzeum egy tárlat létrehozását tervezi a Majoros-halmon előkerült leletanyag kiállitásával.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában