2022.06.20. 13:55
Az újszászi Krassóiné Gyüre Rozália nyerte a megyei könyvtár írópályázatát
Közönségdíjas novellistaként köszönthették barátai és támogatói Krassóiné Gyüre Rozáliát a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény rendezvényén. A könyvtár „Írd ki magadból!” elnevezésű felnőtt írópályázatán vívta ki az olvasóközönség lelkesedését, akik a legtöbb lájkkal méltatták Angyalok közöttünk című prózáját.
Krassóiné Gyüre Rozália nyerte el a Verseghy Ferenc Könyvtár „Írd ki magadból” pályázatának közönségdíját. Mint mondta, különösebb ambíciói már nincsenek Fotó: Pintér Istvánné
Az újszászi Krassóiné Gyüre Rozáliát a kisvárosban sokan ismerik közösséget megmozgató erejéről, önzetlen segítőkészségéről, tenni akarásáról. Az általa életre hívott Egyszemélyes Civil Csoporttal számos városszépítő akciót indított már. 2016-ban a település díszpolgári címét is kiérdemelte.
Bár Rozika azt vallja, nem pályázik irodalmi babérokra, maga az írás nem áll tőle távol, nemcsak e megmérettetés kapcsán ragadott tollat.
Az Újszászi Híradó című helyi lapban régóta publikál, cikkeiben jó néhány olyan helyi lakost mutatott már be, akik valamely régi szakma művelői voltak, de a település történései mellett sem megy el szó nélkül. Emellett tavaly megjelent önéletrajzi könyve, mely helytörténeti és korrajz is egyben. A kétrészes kiadvány első, Adott szó kötelez című része – mint megfogalmazta – életéről, munkásságáról és megpróbáltatásairól szól. A könyv másik felében pedig volt férje, Krassói Tibor története elevenedik meg. Az olvasó így teljes képet kap kettejük különös házasságáról, melyet voltaképp Rozika segítő szándéka hívott életre.
De vajon mi motiválta, hogy részt vegyen most a könyvtári írópályázaton?
A közösségi oldalon működtetünk egy művészeti klubot, ott találkoztam a pályázati felhívással. Biztattak, hogy küldjem be ezt a novellát
– mesélte a közönségdíjat alkotó.
– Nem is gondoltam, hogy ilyen sokan kedvelik majd, és nem is csak újszásziak. Még olyanoktól is kaptam lájkot, mint például Kótányi Mihály, akivel még Makón tanultunk együtt. Meg is lepődtem nagyon! Mint díjazottat, nagyon biztatták, hogy vegyen részt a Szolnoki Művésztelep, az Eső folyóirat és a Szolnoki Szigligeti Színház pénteken kezdődő négynapos vers- és prózaíró műhelyén.
– Nem nagyon akartam menni, sokáig húzódoztam – vallotta meg Rozika.
– Hogy végül miért is vállalkoztam rá? Azért, mert hátha tanulok ott olyan technikákat, fogásokat, vagy kapok olyan hasznos instrukciókat, amit Újszászon is át tudok adni a fiataloknak. Ha ezáltal segíteni tudok, már megérte. Én már betöltöttem a hetvenharmadik évemet, különösebb irodalmi ambícióim már nincsenek, sokkal inkább a segítő szándék ösztönöz. Bár az jólesett, mikor pár hónapig nem írtam az újszászi lapba, és egy idősebb olvasó rám telefonált, hogyha nem írok bele, nem veszi meg a lapot. Ez engem is motivált. De olyan a természetem, hogy mások sikerének jobban örülök, mint a magaménak – hangsúlyozta Rozika.
„Angyali” élményeit írta meg díjazott alkotásában
„Tudtátok? Angyalok közöttünk mindig jártak és ma is járnak!” – írta a könyvtár honlapján most is olvasható novellájában Krassóiné Gyüre Rozália. Személyes élményeire építkezve érzékelteti ezt, kezdve a gyermekkori szenteste varázsának megidézésével, majd példákat vonultat fel azt bemutatva, hogy különböző élethelyzetekben jólelkű embereknek köszönhetően milyen segítségnek örülhetett. Mert ezek az emberek ilyen formán ott valóban angyalok…
