Mága Zoltán közeli rokona vezeti sikerre a tiszabői gyerekekből álló együttest

Ritmusos, táncra hívogató cigányzene hangjai szűrődnek ki a tiszabői általános iskola zeneterméből. A diákokból álló gitáregyüttes tagjai próbálnak éppen Mága István, a zenekar és táncegyüttes vezetőjének útmutatásával. 

A dobgitárok dallamához a jellegzetes kanna és az úgynevezett cajón adja az ütemet. Utóbbit – mint megtudjuk – „kahónnak” kell ejteni, ez egy doboz alakú ütős hangszer, melynek tetején ül maga a zenész, aki a ritmust a dob első lapjának ütögetésével adja. 

– Jelenleg tizenöt főből áll az Amaro Jilo Együttes, csakis autentikus cigányzenét játszunk. Tagjaink között vannak gitárosok, kannások, cajó­nosok. Néptánccsoportunk pedig húszfős, ebből tíz lány és tíz fiú. Negyediktől nyolcadikig vesznek részt a foglalkozásokon a gyerekek – mutatja be az együttest Mága István, aki tizennégy éve indította útjára a cigánytáncoktatást az iskolában. 

A gitárképzést körülbelül hat éve kezdte el, eleinte saját hangszerével, később a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által biztosítottakkal. 

Körülbelül másfél-két éve kaptunk saját zenetermet az iskolában, tele hangszerekkel. Jelenleg körülbelül negyven gitárunk, emellett rengeteg cajónunk, kannánk, csörgőnk, illetve hegedűnk is van. A fellépőruhákat is biztosítja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a lányok hagyományos cigány ruhát, a fiúk fekete-fehér fellépőruhát kapnak. Nagyon szívesen jönnek a gyerekek az órákra, sokszor van tolongás a zeneterem előtt. Azt tudni kell, hogy Tiszabőn közel háromszázötven általános iskolás gyermek tanul, közülük szinte mindenki jönni szeretne órákra, már az elsősök is

– meséli arról, mekkora sikere van a zenei oktatásnak a településen. 

Mint mondja, vannak a tagok között olyan gyerekek, akik ebben az irányban tanulnak tovább, és zenészekké válnak, de olyanok is, akik nem folytatják tovább, miután családot alapítanak, vagy elköltöznek. 

Az együttes ebben a tanévben nagy összegű támogatást nyert a MOL Tehetségtámogató Program művészet-tudomány kategóriájában, melyből szintén hangszereket vásároltak. Sikeresen léptek fel különböző Ki mit tud? versenyeken, illetve a Roma-show online tehetségkutatón. Emellett rendszeresen szerepelnek idősek napi és iskolai rendezvényeken, karácsonyi és ballagási ünnepségeken, továbbá gyakran ellátogatnak a több máltai fenntartású iskolába a zenészekkel és a táncosokkal.

Nemcsak zenei, hanem pedagógiai nevelés is zajlik

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2017-ben jelent meg Tiszabőn, nem sokkal később indította el a Jelenlét nevű átfogó programját, mely már a születés előtti időktől végigkíséri a tiszabői gyerekek életét, egészen a foglalkoztatásig. A program nagyon fontos eleme az oktatás, az óvoda az általános iskola mellett tanoda működik, a három év alatti gyermekeknek a Biztos Kezdet Gyerekház jelent fejlesztési lehetőséget, illetve jelenleg már egy bölcsőde is épül a településen. 

– A zenekar nagyon fontos kapocs az iskola, a tanoda, illetve a Jelenlét Program között, hiszen nagyon sokan, akik részt vesznek ezeken a gitárórákon, vagy a hagyományőrző cigány tánccsoportban tanodás gyerekek is egyben, de a Jelenlét Programnak is aktív résztvevői. Így egyrészt a szociális munkánknak is egy nagyon fontos eszköze a cigány tánc tanítása, mert ezzel is kapcsolódunk ezekkel a gyerekekhez és azon túl hogy egy pedagógiai nevelés zajlik, rálátunk a családi hátterükre is – mondja a foglalkozás jelentőségéről Tasi Krisztina, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi programvezetője. 

Hozzáteszi, nagyon fontos az is, hogy az órákkal a helyi hagyományokat vagy akár a nyelvet is életben tudják tartani, mely szintén a cigány kultúrához tartozik és ezáltal segít a gyerekek identitásának megőrzésében. 

Híres zenészdinasztia tagja, Mága Zoltán is a rokona 

Bár végül nem hivatásos muzsikusnak tanult tovább, a diákokat oktató Mága Istvánnak a vérében van a cigányzene. 

– Nagyon örülök annak, hogy tudok a gyerekekkel foglalkozni, nagyon szívesen teszem. Bár a családomtól megtanultam gitározni, én félbehagytam a zenélést, mert inkább szakmákat szereztem. Hivatalosan sajnos nem vagyok zenész, ami a mai napig fáj nekem. A felmenőim ugyanis muzsikusok, apám cimbalmos és gitáros volt, és nagyapám is zenélt. A rokonaim –köztük nagybátyámmal – a Rajkó zenekar tagjai voltak, Budapesten zenéltek. Mága Zoltán hegedűművész pedig az unokabátyám, az ő és az én édesapám testvérek – mondja sikeres zenészcsaládjáról Mága István, a tiszabői zene-és néptáncegyüttes oktatója.