Lendületes folklórműsorral nyitott a jubileumi Csángó Fesztivál

A rendezvény célja kezdetektől változatlan, felhívni a figyelmet az anyanemzettől évszázadok óta elszigetelten élő moldvai és gyimesi csángó magyarok sorsára. Szervezői, a Folklór Kulturális Közalapítvány és a Jászság Népi Együttes fontos feladatuknak tartják, hogy minél szélesebb körben megismertessék a határainkon innen és túl élő autentikus magyar és európai kultúrákat, népművészeti értékeket. A jubileumi fesztivált nyolcszáz fellépő és száz népi iparművész gazdagítja. 

Az ünnepség nyitányaként Petrás Mária, Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes előadásában felcsendült a Csángó Himnusz a Főtéri színpadon. Papp Imre, a Csángó Fesztivál alapítója köszöntőjében felidézte a kezdeteket. Feleségével, Péterbencze Anikóval azért hozták létre a folklór fesztivált, hogy lehetőséget teremtsenek a Kárpát-medencében és Moldvában őshonos magyar kisebbség kultúrájának megismertetésére. 

– A Csángó Fesztivál olyan találkozóhely, mely nemcsak a csángóknak, hanem a külhoni magyaroknak és a jászoknak is nagy élményt jelent. Amikor összegyűlünk hitet és erőt tudunk adni egymásnak, ami nagyon fontos. Azt kívánom, hogy ezt a hitet és erőt tartsuk meg és érezzük jól magunkat a rendezvényen – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a forgatagot Papp Imre. 

Az ünnepélyes zászlófelvonás közben Molnár László népzenész és Kovácsné Lajos Krisztina népdalénekes előadásában a Boldogasszony Anyánk -régi magyar himnusz teremtett lélekemelő hangulatot. A megnyitón közreműködött a Galagonya Táncegyüttes, majd a Zurgó Zenekar és a Zagyva Banda adott népzenei koncertet. 

A Szabadtéri Színpadon a Magyar Nemzeti Táncegyüttes „Kárpátok visszhangja” című műsorát láthatta a közönség Zsuráfszky Zoltán rendezésében. A Kossuth-díjas, kiváló művész Kallós Zoltánt idézve vallja, hogy addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Nevéhez méltóan a „Kárpátok visszhangja” a Kárpát-medence gazdag néptáncos és népzenei kincseit mutatta be. A lendületes és sokszínű folklórműsorban a jól ismert csárdás, az erdélyi és magyar cigány táncok mellett a világ egyik legvirtuózabb férfitáncát, a legényest is megcsodálhatta a nagyérdemű.