Lőtér és kuglipálya is működött a neves abonyi kúria udvarán

A napokban számoltunk be róla, hogy négymillió forintot nyert el a város a Kálvin János úton álló Márton kúria északi melléképületének felújítására. A helyi önkormányzat a minap közölte, hogy a beruházás az épület helyreállításának második üteme lesz, melynek keretében a külső nyílászárók cseréje és homlokzatfelújítás is megvalósulhat. Minderről a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelmi Kollégiuma hozott döntést. A projekt első ütemét szintén támogatásban részesítette a szervezet, akkor hárommillió forintot ítéltek meg.

A városháza emlékeztetett: a Márton kúria melléképületén túl több ilyen emlék, a Sívó kúria, az Ungár ház és Kostyán kúria renoválására is nyertek már forrást.

A felújítás kapcsán a településen arról érdeklődtünk, milyen múltra tekint vissza a Márton kúria. Vizsgálódásunkban segítségünkre volt Markó Ferenc abonyi helytörténet-kutató, aki szerint kevéssé ismert a városban a létesítmény története. Ez részben azért van így, mert alig maradtak fenn az egykori impozáns birtok mindennapjait megelevenítő dokumentumok, fényképek.

– Tudjuk viszont, hogy az épület hajdanán az ismert író és földbirtokos, Márton Ferenc tulajdonát képezte, aki később az Abonyi Lajos nevet vette fel. A szocialista időszakban pedig a gyulai iskolának voltak itt tantermei – vezetett be a régmúltba a szakértő.

Markó Ferenc ezután arról ejtett szót, hogy a Horthy-korszakban valószínűleg leventék használhatták a kúriát. Akkoriban ugyanis leventelőtér, de kuglipálya is működött a hozzá tartozó területen. Ennek emléke nem csupán a szájhagyomány révén maradt fenn a kisvárosban, de egy régi fénykép is megőrizte a gyakorlótér emlékét. A cikkünkhöz használt felvétel alsó sávjában a lőtér egy része látható.