2024.04.11. 17:25
Közösségüket és kultúrájukat ünnepelték a hazai romák Szolnokon – galériával és videóval
A „cigányság szent ünnepének” nevezte Choli Daróczi József a minden év áprilisának első hétvégéjén megrendezendő Roma Kultúra Napját. A megemlékezést első alkalommal 1993 áprilisában tartották neves cigány művészek Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában. Tavaly óta immáron második alkalommal rendezte meg Szolnokon a „cigányság szent ünnepét” a hazai roma-társadalom.
„Tavesz baktalo, savale romale!”, üdvözölték egymást családtagok, rokonok, barátok, ismerősök csütörtökön kora délután a Tisza parti teátrumba lépve. A roma nyelven a közös létnek szóló és jó szerencsét kívánó cigány köszöntések után a színpadé volt a főszerep, ahol a helyeiket elfoglaló közönségnek Mága Ernő és zenekarának „fogadónótái” szóltak.
Fotó: Nagy Balázs
Szalay Ferenc polgármester köszöntőbeszédében az elfogadás és az együttélés fontosságáról beszélt, illetve arról, hogy a világon mindenhol, így Magyarországon és Szolnokon is a tanulás és a munkavállalás segíti az előrelépésben az embert. Hangsúlyozta, hogy térségünk és a város romaközössége ezt felismerve tanulnak és továbbtanulnak, képzik magukat és szakmákat sajátítanak el, és már nem csupán beosztott segédmunkások és alacsonykeresetű munkavállalók vannak közöttük, hanem képességeikből és tehetségeikből adódóan saját cégeik vezetői is.
Roma Kultúra Napja Szolnokon
Fotók: Nagy BalázsA rendezvényt szintén második alkalommal megtisztelő Sztojka Attila romakapcsolatokért felelős kormánybiztos a Roma Kultúra Napja kapcsán a közelgő, április 11-i Magyar Költészet Napja alkalmából emlékeztetett, hogy a magyar József Attila (1905) és a cigány származású Lakatos Menyhért (1926) író-költők egyugyanazon napon születtek, hirdetve, hogy a kultúra szépsége és nagysága bőrszínmentes, faji hovatartozástól független.
Hangsúlyozta, országjárása tapasztalata alapján hazánkban két olyan város van, amely a romahagyományok bőlcsői, a zenei, táncos és gasztronómiás cigánytradíciók őrzői és gyakorlói; ezek Nagyecsed és Szolnok.
A kormánybiztos és a városvezető ezután megbízóleveleket adtak át a Cigány Közösségek Szövetsége (CIKÖSZ) nevében számos személynek, akik a romatársadalom felemelkedéséért dolgozhatnak. Miután pedig Sztojka János pünkösdi lelkipásztor és felesége megáldotta az egybegyűlt romaközösséget, a Roma Kultura Napja legmozgalmasabb eseményeként cigány fiatalok, felnőttek és idősebbek dallal és tánccal bemutatták sajátos népzenei kultúrájukat.
Április 8-a lett a Roma Kultúra Világnapja
Az I. Roma Világkongresszus 1971. április 8-án ült össze Londonban. A résztvevők elhatározták, hogy a különböző cigány népcsoportok egymást kölcsönösen testvérként fogadják el, és ugyanazon nemzet tagjainak tekintik magukat. A földön élő különböző néven ismert cigány népcsoportok közös elnevezése, nemzetük hivatalos elnevezése a roma. Döntés született a cigányság nemzeti jelképeiről: elfogadták a zászlót, a himnuszt és az „Opre Roma!” – „Fel, cigányok!” jelmondatot. Az esemény tiszteletére az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává nyilvánította április 8-át, a cigányság pedig legfontosabb „nemzeti” ünnepeként tartja számon.
