Labdarúgás

2022.06.03. 07:00

Az idény közepén ment el a MÁV FC szezonja

Négy év után újra kiesett a Szolnoki MÁV a másodosztályból, és cikkünkben megnézzük, mi vezetett odáig, hogy a csapat nem tudta kiharcolni a bennmaradást.

Varga Balázs

Nem Hegedűs Lajoson múlt a bennmaradás, de a csapatot ő sem tudta megmenteni, és most minden bizonnyal távozik Fotó: Török Attila/Nemzeti Sport

Az ősz végét a 19. helyen zárta a MÁV, Csábi József pedig felállt a kispadról, s addigi segítője, Romanek János vállalta el a vezetőedzői tisztséget. Mint ismert, a csapat végül nem tudta elkerülni a kiesést.

Az együttes az első öt meccsén 11 pontot szerzett, az utolsó hét bajnokiján pedig 13 egységet, azonban a két időszak közötti 26 találkozón csupán 14 pontot gyűjtött, ami nyilvánvalóan nem fér bele.

Ha az egész tavaszi idény jól sikerül, menthető lett volna a helyzet, azonban a gárda az első 11 idei mérkőzésén csak hat ponttal tudott gazdagodni, s hiába látszódott a fejlődés, a kék-fehérek későn ébredtek.

Ro­ma­nek János két részre bontaná a 2022-es, 18 összecsapást magában foglaló időszakot, amelynek egyik felével sem lehet igazán elégedett a kiesés miatt, de természetesen az első szakasz az, ahol túl sok pont ment el.

– Az első kilenc mérkőzésen az eredménnyel nem lehetünk elégedettek. A tavaszi rajton kikaptunk, ami szerintem meghatározta az idény elejét. Lassan tudtunk kimászni a gödörből, s hiába vezettünk többször is – Diósgyőrben és Soroksáron –, csak egyszer tudtunk nyerni. Volt sajnos egy ötmeccses góltalansági sorozatunk is, amivel nagyon nehéz helyzetbe kerültünk, sokan már ott leírtak bennünket, de csak felálltunk belőle – foglalta össze röviden az elejét a tréner, aki elmondta, hogy a tavasz felénél leültek a csapattal beszélni a hogyan továbbról, és a játékosokkal közösen arra jutottak, hogy több felállás kipróbálása után maradnak a négyvédős rendszernél, ami be is vált a hátralévő időszakban.

Mint elmondta, hittek a bennmaradásban, és a csapat tagjai példát mutattak annak kapcsán, hogyan kell harcolni, összetartani, valamint feldolgozni a kudarcokat.

– Azt gondolom, erről szól a futball, sokat elmond egy csapatról, ki tud-e lábalni egy nehéz helyzetből, vagy sem. Nekünk sikerült, hiszen mélyről jöttünk vissza. Az utolsó kilenc meccs mindegyikén szereztünk gólt, és végre a pontok is jöttek, de sajnos így sem tudtuk elkerülni a kiesést. A Nyíregyháza elleni 1–0-s siker alkalmával állt mellénk a szerencse, ami után tényleg szép sorozatot produkáltunk. Talán a szegedi, három piros lapot hozó vereségen ment el a bennmaradásunk, mert ha a Dorog elleni összecsapásnak nem úgy futunk neki, hogy három játékosunk eltiltott, szinte biztosan nem kapjuk azt a gólt, amivel egyenlített az ellenfél – tette hozzá a szakember.

 

Az is igaz azonban, hogy a Tisza-parti csapat nem tudta lezárni a meccseit.

Még a győzelmek alkalmával sem, hiszen egyszer sem sikerült tavasszal eggyel több góllal nyerni. Emellett pedig öt olyan találkozó volt, amelyen az együttes vezetett, végül mégsem tudták begyűjteni a három pontot. A Haladás elleni utolsó mérkőzésben pedig benne volt a teljes szezon, mivel 1–1-nél nem sikerült eldönteni a meccset, ugyebár még tizenegyest is hibázott a szolnoki gárda. Talán hiányzott kicsit a rutin, talán a játékosok elfáradtak abban, hogy a 2021–22-es idény utolsó harmadában minden meccsen élet-halál harcot kellett vívniuk.

– Négy játékost emelnék ki, akire abszolút nem lehetett panasz. Hegedüs Lajos egy hibáját leszámítva végig jól védett, Busa Bence az NB III.-ból érkezve is rúgott öt gólt. Gohér Gergő rengeteget segített a rutinjával, és be kell valljam, talán neki hamarabb is szavazhattam volna több bizalmat. Illetve Sipos Zoltán, aki sokszor nyújtott nagyon jó teljesítményt, igaz, az idény közepén neki sem ment annyira a játék. A többieknek is voltak jó időszakaik, másokat is ki lehetne emelni, de talán kevésbé tudtak egyenletesen jó teljesítményt nyújtani. Természetesen a teljes szezont kell nézni, hiszen a tabella nem hazudik. A kiesés az én felelősségem is, de nyilván ahogy a sikereket, a kudarcokat is közösen érjük el – zárta szavait Romanek János, aki elmondta, egyelőre nem tudja, marad-e a szolnoki kispadon.

Érdekesség, hogy inkább a hazai pontvesztések lehetnek emlékezetesek, azonban az együttes az idegenbeli tabellán végzett az utolsó helyen – a hazai 25 ponttal szemben vendégként 13 egység került a gárda neve mellé –, így inkább ebben kell keresni az okokat. A lényeg viszont mindenképp az, hogy ha egy csapat a szezon kétharmadában nem teljesít jól, a maradék időszak nem elég arra, hogy kompenzálja teljesítményét. Ebbe most beleszaladt a MÁV is, így újra meg kell majd próbálnia visszakapaszkodni a másodosztályba.
Újra meg kell majd próbálni visszakapaszkodni a másodosztályba

Még több munkát kellett volna beletenni

Megkérdeztük a szolnoki csapat télen igazolt kapusát, Hegedüs Lajost is, hogyan látta az együttes tavaszi szereplését.

Ha a saját teljesítményemet nézem, jó szezont tudhatok magam mögött, kár, hogy nem volt elég a bennmaradáshoz...

– kezdte a 34 éves hálóőr.

– Ha csapatszinten nézzük, akkor nem kezdtük jól a tavaszt, amit a mi helyzetünkben nem engedhettünk meg magunknak, mert bár utána felvállaltuk a bátrabb játékot, sokat tettünk a kiesés elkerüléséért, a jó hajrá kevésnek bizonyult. Nem szeretem a szerencsére, a bírókra vagy más külső körülményre fogni a kudarcot, magunkban kell keresni a hibát. Talán még több munkát kellett volna beletenni, hogy elérjük céljainkat. Ami a jövőmet illeti, május végén lejárt a szerződésem, így valószínűleg nem maradok, bár biztosat egyelőre még nem tudok mondani.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában