A hullámvasút tetején állt meg a Martfűi LSE szerelvénye

Amikor a vármegyei bajnokságban a csapatot irányító Kardos Mihály átadta helyét Kinyik Györgynek a felkészülés kezdetekor, talán senki nem gondolta, hogy bőven lesz még változás ezen a fronton már az első szezonban a Martfűi LSE együttesénél.

A tréner három fordulót követően leköszönt, a helyét viszont hivatalosan csak a tizedik körben vette át Czinkon Szabolcs. Addig az új edző útmutatása alapján a játékosok vezették az edzéseket, és nem is szerepelt rosszul ebben az időszakban az együttes. Ezt követően ismét akadozott a gépezet, az őszi utolsó találkozón a Szolnok elleni hazai vereségével pedig már a kieső helyet súrolta a Martfű. 

A vezetőség ismét csak váltott a kispadon, az elképzeléseit – miszerint a csapatot martfűi és környékbeli labdarúgók alkossák – elfogadó Koncz Zsoltra bízta az irányítást a folytatásban. A edző nagy lelkesedéssel vágott neki a téli felkészülésnek csapatával, már az első tapasztalatai is pozitívak voltak, a jó szellemű társasággal a kezdetektől fogva teljesíthetőnek gondolta a célt, a bennmaradást. A téli érkezők is jó benyomást tettek rá, és az edzőmérkőzéseken látottak is tovább erősítették a játékosaiba vetett hitét. Egy kreatív, stílusos csapatot képzelt el, aminek már a tavaszi első két összecsapáson volt látszata. A Honvéd II. és a Dabas elleni magabiztos győzelmeiket azonban nem követte folytatás, a Martfű hét meccsen át tartó hullámvölgybe került, amelyből csak a bajnokság hajrájában sikerült kikászálódnia. Koncz Zsoltot kérdeztük többek között erről az időszakról is.

– Nehéz helyzetbe kerültek abban a másfél hónapban, hogy sikerült játékosaiban tartani a lelket?

– A szép játékra törekvést, a labdakihozatalt többször is felváltotta a célfutball, felíveltük a labdát, hogy elöl tartsuk meg azt, vagy kontrázni próbáltunk felépített játék helyett. Az elszenvedett vereségek ellenére mindig azt mondtam a játékosoknak, hogy alázatosnak kell lenniük, és hinni az elvégzett munkában. Nem voltunk alárendelt szerepben egyszer sem, mert mindig felkészülten mentünk ki a mérkőzésekre. A bajnokságnak ebben a szakaszában jó ellenfelekkel találkoztunk, ez sem könnyítette meg helyzetünket. Azonban még ekkor is megvolt a hit a srácokban, ráadásul több nyerőember is van a csapatban, ennek a kettőnek az ötvözete vezetett ki minket később a gödörből és hozta meg a hajrában a bennmaradást.

– Milyen tapasztalatokat gyűjtött ebben a félévben?

– A tavaszi szezon rávilágított arra, hogy kik azok a labdarúgók, akik éles helyzetben is tudnak kiemelkedőt nyújtani. A téli edzőmérkőzések kissé megtévesztettek engem is, a rosszul alakuló találkozókon pedig nem tudtunk mélyebben belenyúlni az összeállításba. Mindenkit igyekeztem tűzben tartani, ezért is cserélődtek meccsről meccsre a játékosok.

– Mi várható a következő bajnokságban?

– Június 17-én kezdjük a felkészülést a következő szezonra, amely előtt lesznek személyi változások is, de biztosat még nem tudok mondani. Hosszú távon szeretnénk stabil NB III-as csapatot kialakítani, amihez továbbra is az a koncepció társul, hogy ez elsősorban helyi és környékbeli játékosokkal történjen. Egy-egy labdarúgó érkezhet messzebbről is, de biztos nem ez lesz a jellemző.