2004.12.22. 07:20
Színpadon a nagy kettős
Sztankay István érkezik előbb a József Attila Színházba. Bodrogi Gyula kicsit késik, mint mondják, autójával a színházhoz közel dugóba került. A két színész délelőtt és délután is próbál, hiszen januárban bemutatják Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabját.
Irdatlan mennyiségű és nem könnyű a szöveg – mondja Sztankay. – Uramisten, ötvenegy éve tanulom a szövegeket – számolja –, ez idő alatt kilenc-tíz idegen nyelvet is elsajátíthattam volna. A színész félórával a próba kezdése előtt jön be a színházba, tanulgatja a szerepet. Ezek a karácsony előtti próbák nem a legszerencsésebbek – állítja.
– Aztán jön a Szilveszter, és januárban már itt a bemutató – azt mondja, a mai napig megszokhatatlan, hogy napra pontosan el kell készülnie a szereppel, mert bemutató van. Szeretne egyszer olyan színházat, ahol akkor van az első előadás, amikor a színészek már elkészültek a feladattal.
Emlékeztetem Sztankayt egy régi filmre, a Hattyúdalra, amelyben Bodrogival együtt játszottak, igencsak fiatalon. Végszóra megérkezik Bodrogi Gyula, aki buborékos ásványvízet kér, de nem hideget. – Nem a Hattyúdal volt az első közös filmünk – meséli –, hanem a Májusi fagy. – Milyen igaz – vágja rá Sztankay és máris mondja a rendezőt és a forgatási évet.
A két színész már találkozott tévéfilmben is. No meg a József Attila Színházban együtt játszanak.
– Pályázatot írtak ki vígjátékra, a végén kiderült, hogy Horváth Péter nyert – mondja Sztankay István –, és képzelje, az volt ráírva, Sztankay Istvánnak ajánlja. Kilencen mint a gonoszok a címe, abban két zsidó öregembert alakítunk Gyulával. Immáron lassan három évadja.
Bodrogi Gyuláról óhatatlanul eszünkbe jut, hogy a huszonegy év alatt, amelyet a Vidám Színpad igazgatójaként eltöltött, hány szerep ment el mellette. Olyanok, mint Willy Loman figurája a Miller-darabban, amelyet most játszik. Mindenki csak a zseniális szóval illeti. Azt válaszolja, minden nőt nem lehet megkapni, minden szerepet nem lehet eljátszani.
Bodrogi előveszi a szövegkönyvet és hümmög. Nincs mese: „slendrián” a szöveg.
Egy mondatban többször is szerepel a „volna”. Tanulni nehéz, hallgatva viszont igazi pesti beszédforma – állítja a színész.
Szigorú hang szólal meg a mikrofonból, színpadra kéri a művészeket. Bodrogi még civilben van, de ahogy megfordul a színpadon és kolléganőjéhez, Varga Klárához szól, máris Turai, az író figurája áll a színpadon. Majd megjelenik Gál is – Sztankay István – a színen, és elkezdődik a Játék a kastélyban próbája.
Nézem a színészeket és eszembe jut Bodrogi Gyula, aki most Turai, a színműíró, ám este már Schultz úr lesz a Kabaréból, rákövetkező este pedig az élettől megfáradt Willy Lomanként lép majd színpadra.
Bodrogi Gyula
Budapest, 1934. április 15.
1958: Színház- és Filmművészeti Főiskola, majd József
Attila Színház
1982: Vidám Színpad igazgatója
2003-tól szabadúszó
Filmek: Külvárosi legenda, Gyalog a mennyországba, Fapados szerelem, Alba Regia, Puskák és galambok, Hattyúdal, Oldás és kötés, Húsz óra, Patyolat akció, Egy szerelem három éjszakája, Dóra jelenti
Sztankay István
Budapest, 1936. február 14.
1961: Színház- és Filmművészeti Főiskola
1961: miskolci Nemzeti Színház
1963: Nemzeti Színház
1974: Madách Színház
1990: szabadúszó
1991-től József Attila Színház
Főbb filmszerepei: Égrenyíló ablak, Legenda a vonaton, Hatytyúdal, Hazai pálya, Az alvilág professzora, Csillag a máglyán, Utazás a koponyám körül, Retúr
A két színész délelőtt és délután is próbál, hiszen januárban bemutatják Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabját. Szilágy Ágnes -->