Veszélyes kinyitni minden titkosszolgálati aktát

Eddig csak módjával lehetett kutatni az egykori állambiztonsági főcsoportfőnökség III. ügyosztályának iratait. Akit érdekelt, megtudhatta: ki súgta őt be a politikai rendőrségen. Sok ismert személyiségről kiderült: esténként jelentéseket írogatott barátairól, ismerőseiről. Mindenki tudta: az évek során számos III/III-as akta eltűnt vagy csak a borítója van a Történeti Hivatalban. A politikusok új generációja biztosan jót akart, de ahogy mondani szokták: a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.
Ha az állambiztonsági szolgálatok teljes, 1944–90 között keletkezett irathalmazát nyilvánosságra hozzák, az merőben új helyzetet eredményez. Nyílt titok, hogy a hírszerzés, vagyis a volt III/I. iratai között minden bizonnyal fellelhetők például a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos feljegyzések is. A jól értesültek szerint a Kádár-rendszer hírszerzése támogatta a szervezetet, hogy cserébe híreket kapjon külföldről. És akkor még nem beszéltünk az egyházakról. Megoszlanak a vélemények, mekkora lehet az érintettség, de már maga a bejelentés is rosszalló megnyilvá- nulásokat váltott ki.
A korlátozás nélkül kinyitott akták valóban sok kérdést tisztáznak. De újakat is fölvetnek…