Göröcs Titi jégre lépett

Göröcs – akit 65 esztendősen is mindenki Titinek szólít – nem tartja komolynak a balesetét. „Szinte jobban tudom, mit kell tennem, mint az orvosok, voltam sérült éppen eleget” – mondja. Azt viszont még most sem tudja elfeledni, hogy mindig a legroszszabbkor dőlt ki a sorból. „A chilei világbajnokságon, az argentinok elleni meccsen sérültem meg, tulajdonképpen tíz emberrel hoztuk döntetlenre a mecscset. Két évvel később, a spanyolországi Európa-bajnokság négyes döntője előtt a csepeli Kleibán Tónival ütköztem, ráestem a vállamra, ezért nem utazhattam. Hetvenben a térdem mondta fel a szolgálatot, utána hol játszhattam, hol nem, pedig a legjobb korban voltam” – meséli.
Titi hiába örökifjú, már nagypapa, az unokái karatéznak, érdekes módon a 16 esztendős fiú is, aki pedig követhette volna őt a pályán. „Miért követett volna? – így Titi. – Azt csinálja, amihez kedve van, ez a legfontosabb. Ha valakit unszolni, noszogatni kell a futballra, akkor jobb, ha bele se kezd” – állítja. Hinni kell neki, hiszen ahhoz a korosztályhoz tartozik, akik hivatásos futballistaként is szerettek játszani. „Ez sem akkora csoda, mint sokan hiszik. Más ma a világ, mások voltunk mi, de ezt minden generáció elmondhatja az utódokról
– int mérsékletre. – Ami ebből most, az elcsúszásom után fontos, csak annyi, hogy sokszor sérülten is ott voltunk a pályán, lehet, hogy ez az oka a későbbi bajoknak. De tudja, hogy van, aligha igazi futballista, aki nem a pályán érzi a legjobban magát.”

A hatvanas évek világszerte elismert futballcsillaga csak legyint az egészre, azt mondja, a húzódása tipikus futballsérülés. Malonyai Péter -->