A bálnák énekének titka

Az amerikai haditengerészet víz alatti mikrofonjainak alkalmazásával amerikai kutatók módszeresen figyelik az Atlanti-óceán bálnáinak énekét. Annak idején szovjet tengeralattjárók felderítésére használták a különleges berendezéseket. Ám kilenc éve a Cornell Egyetem tudósai kék bálnák, barázdás bálnák, hosszúszárnyú bálnák és csukabálnák hangjelzéseit rögzítik velük. Szeretnék végre megfejteni a bálnák énekének titkát. A kutatás vezetője, Christopher Clark munkatársaival hangtérképeket is készített. Ezekkel bizonyíthatóvá vált, amit a régi korok embere is sejtett. A bálnák hangja egész óceánokat szel át. S hogy a tengerek urai több ezer kilométeres távolságból is érintkeznek egymással. A leghangosabb élőlény a Földön a kék bálna. Füttye eléri a 188 decibelt. Összehasonlítva: egy sugárhajtású gép hangja 140 decibel, az emberi kiáltás 70 decibel. Az emberi fül számára a 120–130 decibel már fájdalmas.
Eddigi kutatásaik alapján Clarkék úgy vélik, a bálnák tudata nem annyira a látásra, mint inkább a hangokra épül. Hanggal tájékozódnak, ahogy az egyik földrajzi alakzattól a másikig haladnak. És közösségi létük alapja is az ének. Náluk a hangemlékezet olyan, mint az embernél a látásemlékezet. Clarkékat őszintén meglepte a felismerés, hogy a bálnák az emberi méreteket messze meghaladó léptékben gondolkodnak. A bálnák számára a tengermedencék, sőt az óceánok a legtermészetesebb távolságok. Semmi különös nincs abban, hogyha egy bálna Newfoundlandnél „dalra fakad”, akkor a társa a Bermuda-szigeteknél jól hallja őt.
De sajnos, az ember letaszította a bálnákat tengeri trónjukról. A tengerek zajszennyezése ma már olyan fokú, hogy a bálnák sok helyütt alig vagy egyáltalán nem hallják egymást. Nem beszélve a hatvanas években tetőző kereskedelmi bálnavadászatról, amelynek következtében
a legnagyobb bálnaközösségek hetvenöt százaléka kipusztult. Az ember szó szerint kiszorítja a tengerekből a ceteket. A tengerekbe ömlő mérgek, a sok évtizedes, bár ma már hivatalosan tiltott vadászat és a zajszennyezés hatása tragikus módon összeadódott.

Tengerek zajszennyezése

Az utóbbi évek megfigyelése, hogy a tengereknek egyre nagyobb a zajszennyezettsége.

A fúrótornyok, tengeralattjárók, hanglokátorok és hajók keltette zaj a tengeri emlősök károsodásához és tömeges pusztulásához, partra vetődéséhez vezet. A tengeri zaj megzavarja a cetfélék kommunikációját, tájékozódását és veszélyérzékelését, akár több száz kilométeres távolságból is. Az egyik leginkább veszélyeztetett faj a Csendes-óceán szürke bálnája. Számukat mindössze százra becsülik. A környezetvédők a hangradarok teljes körű betiltását követelik, és egy nemzetközi egyezmény létrehozását szorgalmazzák. A baj az, hogy a tengeri zajszennyezés nem olyan, mint a vegyi szennyezés. Nincs hatása az emberre, ráadásul láthatatlan is.