Az Operaház pénzfantomja

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Giuseppe Verdi Rigoletto című operája az Erkel Színházban. Címszerepben Sólyom Nagy Sándor, Gilde szerepében Péter Csilla látható.
[/caption]A Magyar Állami Operaház kényes anyagi helyzetben leledzik évek óta. Azt hallani lépten-nyomon, hogy az operának az isten pénze sem elég. Nincs mese, az átalakítást tovább ódázni nem lehet. Az ország legnagyobb színházi-művészeti intézménye a részletekben veszik el.
Két játszóhelyen, az Andrássy úti Ybl-palotában és a Köztársaság téri Erkel Színházban „működik”. Ezeregyszáz közalkalmazottat és rendszeresen nyolc–kilencszáz szerződéses dolgozót foglalkoztat. Ebben a takarítótól az énekesekig mindenki benne van. Előadásai száma megközelíti a naptári napok számát: 600– 650 előadás kerül színre évente. Műsoron van 60 opera és 20 balett. Amikor már visszatérően szóba kerül az ellehetetlenült anyagi helyzet, nem árt ezek figyelembevételével megvizsgálni a működést.
Závecz Ferenc, a nemrég kinevezett ügyvezető igazgató jó ismerője a művészeti intézmények gazdasági környezetének. Szerinte a két játszóház a teljesítésének végső határához érkezett. – Nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül az Operaház, hanem hogy menynyit hoz ki ebből a költségből
– foglalja össze a lényeget. A kiadások egyik számottevő eleme az elhasználódási költség, amivel külön nem számolnak. Ez pedig évente 500 millió forint. Ugyanis a színházi alkotás csak akkor „áll el”, ha karbantartják. A művészi munkát, a díszleteket, a színpadtechnikát. Ha ez elmarad, többet kell próbálni, szállítani, összeszerelni. Az énekes, a táncos, a zenész akkor is próbál, ha nincs előadás. Az előadásokra nagy a rákészülés. Ettől lesznek drágábbak. A világviszonylatban nagy műsorkínálat így visszaüt. Bizonyos darabokat emiatt ritkán játszanak. A benne szereplő művészeknek kevés fellépési lehetőséget biztosít. Ez komoly feszültségforrás, és rengeteg pénzbe kerül. Többe, mint a sztárénekesek 10-20 ezer eurós gázsija.
A közhiedelemmel ellentétben az Operaház színpadtechnikája felett eljárt az idő. Idén legalább 10–20 millió forintot kell rászánni, és ki kell mozdítani avult helyzetéből a tervezést is. Eljárt az idő a túlsúlyos díszletek felett.
Mostanában nem az Operaházban, inkább az Erkelben kísért a fantom. Eljött az idő, hogy a színház teljesen megújuljon. – Magánbefektetőket keresve, pályázati felhívást tettünk közzé. Szeretnénk, hogy a megújult Erkel kétezer fős, látványos előadásokra alkalmas, korszerű nagyszínház legyen. Évente 120 nap viszszabérléssel ad a magyar állam a befektetőnek garanciát – vázolja az elképzeléseket az ügyvezető igazgató.
A Magyar Állami Oparaház átalakítása a kezdeteknél tart. Hogy Európa jelesei közé sorolhasson, meg kell változnia.

– A produkció művészi színvonala és a ráfordított költség szorosan összefügg. Pénzbe kerül a díszlet, a jelmez, a túlóra, a művészek szolgálata. Mindenhol a világon támogatják. Királyok műfaja. Napóleonnak szíve csücske volt a párizsi drámai színház. Az operát nem nagyon szerette. Mégis tízszer többet adott az operaháznak, mint a drámainak. Tudta, az opera drága. Legújabb bemutatónk a Rigoletto. Nem a drágább produkciók közé sorolom. Arról nem beszélve, hogy a japán vendégjáték haszna sok költséget fedezett.

– A produkció művészi színvonala és a ráfordított költség szorosan összefügg. Pénzbe kerül a díszlet, a jelmez, a túlóra, a művészek szolgálata. Mindenhol a világon támogatják. Királyok műfaja. Napóleonnak szíve csücske volt a párizsi drámai színház. Az operát nem nagyon szerette. Mégis tízszer többet adott az operaháznak, mint a drámainak. Tudta, az opera drága. Legújabb bemutatónk a Rigoletto. Nem a drágább produkciók közé sorolom. Arról nem beszélve, hogy a japán vendégjáték haszna sok költséget fedezett. Giuseppe Verdi Rigoletto című operája az Erkel Színházban. Címszerepben Sólyom Nagy Sándor, Gilde szerepében Péter Csilla látható. -->