Hírek

2005.03.07. 07:46

Becézve hívják elnöküket

A borostás arcú, rövid hajú Stjepan Mesic hatvannak se néz ki, pedig karácsonykor töltötte be a hetvenedik esztendőt.

Toronyi Attila

Horvátország legnépszerűbb politikusát keresztnevén szólítják, méghozzá Pistának (Stipe). Az egykori ügyvéd, önvédelmi sportok amatőr bajnoka nem csupán államfői tevékenységével érte el a nép szeretetét, hanem egész életútjával. „Nationalista elhajlóként” megjárta Titó börtönét, ám azzal sem tudták megtörni, hogy nagyanyja gyilkosának cellájába ültették. Mesic nyolcéves volt, amikor egy horvát usztasa megölte a nagymamáját.

A hatvanas években bíróként dolgozott szlavóniai szülővárosában, majd polgármester lett. Már akkor is aprólékos gonddal öltözködött. Bírálói szerint politikai hitvallását úgy váltogatja, mint zakóit és finom olasz cipőit. Egyéves raboskodása után, 1972-ben került Zágrábba, és 1989-ig hátat fordított a politikának. Jó barátja, a későbbi államfő rávette: alapítsanak pártot. Franjo Tudjmannal azonban öszszekülönbözött, saját tömörülést alapított, majd annak bukása után belépett a Néppártba. Ennek jelöltjeként lett 2000-ben, Tudjman halála után államfő, majd idén januárban újraválasztották. A külföldön élő horvátok, akik az önálló Horvátország létrejöttekor állampolgárságot és választójogot kaptak, az ellenjelöltet támogatták.

Mesic az egyetlen a magas rangú politikusok közül, aki tanúskodott a Milosevics-perben. „Nem én vagyok a vádlott” – kiáltotta oda a hágai szópárbajban a belgrádi diktátornak. „Hát éppen ez a baj!” – üvöltötte vissza Milosevics a „horvát fasisztának”. Mesic egyébként könyvet írt a délszláv állam széteséséről: szerinte ezért Milosevics okolható. A kötet magyarul is megjelent Jugoszlávia nincs többé címmel.

Stjepan Mesic pályafutásának fontosabb állomásai

1934. december 24-én született Orahovicában. Nős, két lánya van. 1961-ben jogi doktorátust szerzett Zágrábban. Az 1970-es évek elején bekapcsolódott a „horvát tavasz” mozgalomba, amely a tagköztársaság nagyobb önállóságának elérésére törekedett. 1990-ben alapító tagja a Horvát Demokratikus Unió (HDZ) nevű pártnak. 1990-ben megválasztják horvát miniszterelnöknek. 1991 felbomlása előtt Jugoszlávia utolsó elnöke. 1992-ben megválasztják a horvát parlament elnökévé. 1994-ben megalapítja a Független Demokraták Pártját (HND). 1997-ben belép a balközép Néppártba (HNS), és elnöke lesz. 2000-ben államfővé választják, majd 2005 januárjában újraválasztják a posztra.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!