Csakis pecsételt tojást vegyünk

[caption id="" align="alignleft" width="204"] Balogh Mariann Budapesten, a Nagyenyed utcai csemege-üzletben kínálja a portékát
[/caption]Január elseje óta nem lehet jelöletlen tojást forgalomba hozni. A héján fel kell tüntetni a származási helyet, vagyis az ország jelölését s a termelő kódját. Ha a tojást dobozban hozzák forgalomba, azt is fel kell tüntetni, hol csomagolták. A terméket ugyanis csak azután lehet árusítani, ha előtte átvilágították, tehát meglámpázták, majd súly szerint osztályozták. A tojás minőségmegőrzési ideje 28 nap, ezt is közölni kell a csomagoláson, s ha lejár, az árut a kereskedőnek ki kell vonni a forgalomból.
Az Európai Unióban előírás, hogy az élelmiszer útja nyomon követhető legyen az előállításától egészen addig, míg a fogyasztóhoz nem kerül. A vásárlónak tehát azt is joga van tudni, hogy a tojást melyik farmon tojta egy tyúk. A hűtőlánc betartása a tojásnál is kötelező, vagyis 2–18 Celsius-fokon kell tárolni az üzletekben is. Ha a kereskedők ezt az előírást megsértik, a terméket azonnal kivonhatják az ellenőrök a forgalomból, s az üzletet szabálysértési bírsággal sújthatják.
A hazai őstermelők június 30-ig felmentést kaptak az uniós előírások alól, ám július elsejétől már ők is csak pecsételt tojást hozhatnak forgalomba. Magyarországon évente 3,3 milliárd tojást fogyasztunk, ennek 10-15 százaléka származik külföldről. A Baromfi Termék Tanács eddig hét hazai termelőnek adta ki az Egészséges tojás védjegyet. Az ő terméküket független szakértőkből álló bizottság minősítette. Megvizsgálták a tyúkfarmokat, tehát hogy milyen körülmények között tojnak a tyúkok, minősítették a takarmányt és az állat-egészségügyi rendszert.