Határon túli akadémikusok

Félszáz új tagot választott a Magyar Művészeti Akadémia a határon túl élő magyar írók, művészek, zeneszerzők, építészek és festők köréből márciusi közgyűlésén. Az elnökség a taggá nyilvánítással a december 5-ei népszavazás után a nemzet szellemi egységét kívánja szolgálni.
A testület az akadémikusok javaslatára döntött a környező országokban élő magyar művészek beválasztásáról.

– Szavazatunkkal kinyilvánítottuk, hogy teljes értékű művésztársaknak gondoljuk azokat, akik a határon túl élnek. Eddig is voltak ilyen tagjaink, például Sütő András író és Kányádi Sándor költő. Úgy érezzük, hogy az „elmaradt ölelés” helyett jó gyógyír lehet a rang odaítélése. Ezzel a József Attila idézettel tudnám jellemezni a szándékunkat – mondta a Reggelnek Gyurkovits Tibor alelnök. Az író szerint nemcsak szép gesztust gyakoroltak, hanem hasznos is az ötven új akadémikus megválasztása.

– Az érintettek műveikkel, emberi mivoltukkal itt élnek közöttünk. Nemcsak kapnak emberséget, szellemiséget, hanem adnak is becsületet, magyar kultúrát. Megnyílik előttük a lehetőség, hogy a legmagasabb szinten, önállóan is képviseljék a határon túli véleményt. Másképp az elszakítottság megmarad. Ezt az elválasztó vonalat kellene „légiessé” tenni – mondta.

A Magyar Művészeti Akadémia 2005. évi aranyérmét
Gergely István csíksomlyói plébánosnak és közösségszervezőnek ítélte oda. A Magyar Művészeti Akadémiát 1992 januárjában 22 jeles magyar művész alapította meg. A testület azóta százkét tagot számlál.