Hazatért Üröm nagyhercegnője

[caption id="" align="alignleft" width="161"] A helyreállított ürömi kápolna áprilistól minden hétvégén megnyitja kapuit a látogatók előtt
[/caption]Üröm az orosz turizmus célpontja lett. Amióta Laboda Gábor polgármester nem kis áldozatok árán rendbe hozatta Alekszandra hercegnő kápolnáját, alig akad nap, hogy néhány turistabusz meg ne fordulna a településen. Egy vértanú nyugszik itt, akihez Oroszországban ma is milliók imádkoznak.

A közelmúltban kétszáz éves történet kelt életre. Napóleon ellen szövetkezve I. Ferenc osztrák császár az öccse, József nádor számára megkérte az orosz cár lányának kezét. A politikai frigyből lángoló szerelem lett. József nádor 1799. február 23-án kelt levelében azt írta Ferenc császárnak: „Nem hálálhatom meg kellőleg Felséged kegyességét, hogy őt jelölte ki számomra élettársul, és meg vagyok győződve, hogy e házassággal családi boldogságom egész életemre biztosítva van.” Nos, ez a remény nem teljesült. Házaséletük alig két évig tartott.

A szépséges Alekszandra első gyermekét halva hozta világra, majd néhány nappal a szülés után maga is elhunyt. A hirtelen halál a nádort letörte, s hogy méltó sírja legyen a szeretett Alekszandrának, Ürömön 1802-ben kápolnát építtetett számára. Titokzatos haláláról legendák terjedtek. Csokonai verset írt hozzá, Jókai Mór regénybe foglalta alakját. Az egyszerű emberek is rajongtak érte, kedves, mosolygós egyéniségével, adományozókedvével különös szeretetet hozott Moszkvából, ahonnan édesapja (a később meggyilkolt Pál cár) sírva engedte el az akkor tizenhét esztendős lányt.

Az ürömi pravoszláv sírkápolna története az elmúlt negyven évben feledésbe merült, ám az orosz egyház nem felejtette el. Pedig az ötvenes években már az épület ablakai hiányoztak, a lépcsői között kinőtt az ecetfa. Ebben a gondozatlan környezetben Alekszandra kriptáját 1981. április 26-án éjjel kifosztották. A hercegnő halotti keresztjét, gyűrűit, valamint a mumifikálódott tetem két alkarját elvitték. Még szerencse, hogy a rendőrök hamar a tettesek nyomára akadtak, ám az eset után Alekszandra koporsóját a budapesti Habsburg-kriptában helyezték el. Huszonnégy év után, alig öt hónapja került vissza Ürömbe.

Laboda Gábor szerint igyekeztek az 1800-as évek elejének műemlék épületét az eredeti módon helyreállítani. Még a benne lévő csillár üvegtörmelékeit is analizálták, hogy hasonlót készíttethessenek. S bár van még tennivaló – a mennyezeti freskók rendbetételére orosz milliomosok adakoznak – a kápolnát és az alatta lévő kriptát áprilistól megnyitják a nagyközönség előtt. Biztonsági rendszere fantasztikus. Három helyen riaszt egyszerre, s a polgármester szerint csupán néhány másodpercet tölthetne „biztonságban” a kápolnában a betörő.

A 17 esztendős nádornét szeretettel fogadta a nemzet. Elterjedt róla, hogy az ő javaslatára lett piros-fehér-zöld színű a magyar zászló. Szívesen öltött magyar ruhát, akasztott hajába nemzetiszínű szalagot. A szegények között a vagyonából hatvanezer aranyat osztott szét.

József nádor

A nádor adományaival ösztönözte a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A Halotti beszéd hazahozatalát is elintézte. Kossuth búcsúbeszédében a legmagyarabb Habsburgnak nevezte József nádort.

Cáfolat

A nagyhercegnő életrajzírói kétkedés nélkül leírják, hogy hozzá kötődnek a magyar nemzeti színek. Dr. Pandula Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa és zászlótörténeti szakértő szerint a nép találta ki ezt a történetet. A piros-fehér-zöld trikolórt már az 1300-as években a bullákon használták.

A „zöld út” érdemrend

II. Alekszij, Oroszország pátriárkája a Szent Szergij Érdemrend polgári fokozatát adományozta Laboda Gábornak. Ilyen magas kitüntetést magyar ember még nem kapott. Amerikában az idősebb Bush vehetett át hasonlót. A budapesti orosz ortodox egyházközség paróchusa, Ioann Kadar szerint az érdemrend országuk egyik legnagyobb elismerése. A zöld keresztet az orosz köznyelvben „zöld útnak” nevezik. Aki ilyet visel, azelőtt minden ajtó megnyílik.