Mélyben rejtőző értékek

[caption id="" align="alignleft" width="287"] A Molnár János-barlang víz alatti járatának átvizsgálásához még a szakembereknek is kellő gyakorlat szükséges
[/caption]Krokodil, skorpió és elefánt alakja bontakozik ki a Pálvölgyi- cseppkőbarlang évmilliók alatt kialakult mészkőképződményeiből. Leszivárgó vízcseppek milliméterről milliméterre alakították ki az alakzatokat. Emberi képzelet ruházta fel őket tulajdonságokkal. Budapest leghosszabb barlangja a vele 2002 óta összenyitott Mátyás-hegyivel
19 kilométeres járatrendszert alkot. Ebből 550 méteres kiépített rész látogatható – tudtuk meg Kiss Attila (50) geológustól, a Pálvölgyi- és a Szemlőhegyi- barlag vezetőjétől. Társával ő fedezte fel 1980-ban, hogy az addig 1200 méteresnek ismert barlang sokkal hosszabb. Most a természeti kincs megóvásán őrködik. A kedvelt kirándulóhely több száz denevér téli szállása.

A Szemlőhegyi-barlang kihelyezett földrajzórára is várja a tanulókat. A mészkőhegységek megtapasztalható belső világa már nem száraz tananyag. A háromszáz méteres kiépített, akadálymentesített barlangszakasz kényelmes bepillantást nyújt a mély rejtelmeibe. A betegek gyógyítására is használt barlang igazi nevezetességei az apró félgömbszerű borsókőkiválások.

A hétköznapi szem elől elzárt járatokba kiállítás enged bepillantást. A szemlőhegyi 2200 méteres üregrendszer gipszmodellen követhető itt nyomon. Aki kevésbé kiépített budapesti barlangokat kívánna felkeresni, annak alaposabb barlangászismeretekkel kell rendelkeznie. Az előképzettségnek viszont szép föld alatti tájak a jutalmai.

Budapesti üregleltár

A jelentősebbek: Budai vár-barlang, a Józsefhegyi-, Ferenchegyi-, Gellért hegyi-, Bátori- és a Molnár János-barlang (a Lukács-fürdő forrásbarlangja)

Búvárvizsga is kellhet

Legalább alapismereti búvárvizsgával és legkevesebb húsz nyíltvízi merülés után fedezhetjük fel a barlang szépségeit, előzetes bejelentkezés után – tudtuk meg Bereczky Richárd búvároktatótól.