Rohamosan bővülő kisváros

[caption id="" align="alignleft" width="318"] A gyáli közösségi ház pezsgő kulturális életet varázsolt a kisvárosba. Ennek köszönhetően kezd kialakulni egy, a fővárostól független gyáli elit.
[/caption]Két európai folyosó és két életforma találkozásánál fekszik Gyál. A fővárostól karnyújtásnyira lévő település az M0-ás autóút szomszédságában, az M5-ös autópálya mentén terül el. Nagyon közel van a világvároshoz, mégis fényévnyire a budapesti nyüzsgéstől. A pesti élet forgatagába belefáradt emberek eszményi lakhelye. Évszázadok óta. Gyál, azaz Gauyul várost először 1293-ban említik hivatalos okiraton. Harminc évvel később nyolcvan ezüst márkáért három pesti polgár, Pousa fiai: Pós, András és Tamás vásárolják meg. Hosszadalmas birtokvi-
ták után a XVIII. század derekán kerül a Károlyi grófok tulajdonába. A századforduló idején még csak pár száz lakosú közösség, a XX. század eleji parcellázásokkal nőtt többezresre.

[caption id="" align="alignleft" width="74"] Gyimesi István (55) polgármester
[/caption]Három birtokos földjeiből több száz holdat osztottak fel. Majd
a képviselő-testület kimondta, hogy az új területekből külön községet kell létesíteni, Gyál központtal. Az uradalmi cselédek mellett már ekkor megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok. Vonzotta őket a jó levegő, a ligetes táj. Az ekkor még Alsónémetivel egy felségjelet viselő község 1944 karácsonyán vált önálló településsé. A háromezer lakosnak már akkor saját postája, távbeszélője és vasútállomása volt. Hamarosan újabb, rohamos betelepülési hullám indult, ezúttal a fővárosi gyárak dolgozói költöztek ki. A meglévő infrastruktúra nem bírt a beáramló tömeggel, így a következő évtizedek a közösséggé formálódással teltek.

A hetvenes években elkezdődött az ipari üzemek kiáramlása is a fővárosból. 1990-től megjelentek az első nagyberuházók, folyamatos és biztos megélhetést nyújtva a gyáliaknak. És persze kiváltva az újabb és újabb bevándorlási hullámokat. Olyannyira, hogy jelenleg nincs elég óvoda a gyerekeknek. Csak idén százzal kevesebb férőhely volt a kisváros két intézményében. A játszótereken már megnyitásuk előtt tömeg van. De a telekárak még megfizethetők. Valószínűleg az M0-ás autóút átadásáig.

Budapestről, a Kodály köröndről költöztem ki. Tudatosan választottam Gyált, mert fél óra alatt megközelíthető a főváros, öt úton keresztül. Jó a levegő és kertvárosias a hangulat. Nem csalódtam. Látványosan fejlődik a város. Egy élhető kisvárosi közeg. A közösségi ház kiváló munkájának köszönhetően pedig kezd kialakulni a gyáli elit. Azokból az emberekből, akik kulturálisan már nem kötődnek a fővároshoz.

Dobóné Cserna Erika (36) ügyintéző:

Mindig is itt éltem és örülök, hogy most már mindent el lehet itt helyben intézni. Azonban úgy érzem, a gyerekekre nem fordítanak elég figyelmet, kevés a játszótér, nincs kerékpárút. A rendőrség munkájával sem vagyok maradéktalanul elégedett. Nem elég szigorúak például a gyorshajtókkal, akik ritkán tartják be a városban a negyven kilométeres korlátozást. Talán több rendőrre lenne szükség.

Janicsák István (52) zenész:

Tősgyökeres gyáli vagyok, ahogyan már az ükapám is. A családi hagyományok idekötnek, sokáig itt éltem. Az anyám és a fiam jelenleg is itt lakik. Sok emlék köt ide, a Zizi Laborral a gyáli sportpályán egy teherautó platóján volt az első koncertünk ’85 nyarán. Ott döntöttük el, hogy belevágunk együtt a zenélésbe. A strandon szívtam el az első bakaszivaromat. Most én vagyok a Millenniumi Gyáli Újság producere.

Gyimesi István (55) polgármester

– Mennyire vonzó manapság Gyál a Budapestről kitelepülők számára?

– Talán túlzottan is. Elsősorban a X., XIX., XX. kerületből költöznek át. Évente 350 építési engedélyt adunk ki, ez az összes hazai engedély egy százaléka. Ez a folyamat tizenöt éve töretlen.

– A kertvárosias életforma mellett mi csábítja ide a családokat?

– Kiváló a tömegközlekedés a fővárosba, le lehet tenni a saját kocsit. Hatalmas cégek telepednek meg nálunk, a munkanélküliségi ráta jóval az országos átlag alatt van. Élvonalbeli művészek gondoskodnak a kulturális igények kielégítéséről. Új városrészek születnek, teljes infrastrukturális kiépítettséggel.

– A település szilárd útburkolatok arányában kicsit el van maradva. Mit tesznek ez ellen idén?

– Tavaly 350 millió forinból 45 utcát burkoltunk le. Az összes fejlesztési keretünket erre a célra használtuk fel. Természetesen ezt idén is folytatjuk. Emellett május elsejétől kitiltjuk a nehéz-gépjárműveket az önkormányzati kezelésű utakról. Így megóvjuk azok állapotát és a repedezésnek indult házak épségét.

Budapestről, a Kodály köröndről költöztem ki. Tudatosan választottam Gyált, mert fél óra alatt megközelíthető a főváros, öt úton keresztül. Jó a levegő és kertvárosias a hangulat. Nem csalódtam. Látványosan fejlődik a város. Egy élhető kisvárosi közeg. A közösségi ház kiváló munkájának köszönhetően pedig kezd kialakulni a gyáli elit. Azokból az emberekből, akik kulturálisan már nem kötődnek a fővároshoz.

Dobóné Cserna Erika (36) ügyintéző:

Mindig is itt éltem és örülök, hogy most már mindent el lehet itt helyben intézni. Azonban úgy érzem, a gyerekekre nem fordítanak elég figyelmet, kevés a játszótér, nincs kerékpárút. A rendőrség munkájával sem vagyok maradéktalanul elégedett. Nem elég szigorúak például a gyorshajtókkal, akik ritkán tartják be a városban a negyven kilométeres korlátozást. Talán több rendőrre lenne szükség.

Janicsák István (52) zenész:

Tősgyökeres gyáli vagyok, ahogyan már az ükapám is. A családi hagyományok idekötnek, sokáig itt éltem. Az anyám és a fiam jelenleg is itt lakik. Sok emlék köt ide, a Zizi Laborral a gyáli sportpályán egy teherautó platóján volt az első koncertünk ’85 nyarán. Ott döntöttük el, hogy belevágunk együtt a zenélésbe. A strandon szívtam el az első bakaszivaromat. Most én vagyok a Millenniumi Gyáli Újság producere. Gyimesi István (55) polgármester – Mennyire vonzó manapság Gyál a Budapestről kitelepülők számára?

– Talán túlzottan is. Elsősorban a X., XIX., XX. kerületből költöznek át. Évente 350 építési engedélyt adunk ki, ez az összes hazai engedély egy százaléka. Ez a folyamat tizenöt éve töretlen.

– A kertvárosias életforma mellett mi csábítja ide a családokat?

– Kiváló a tömegközlekedés a fővárosba, le lehet tenni a saját kocsit. Hatalmas cégek telepednek meg nálunk, a munkanélküliségi ráta jóval az országos átlag alatt van. Élvonalbeli művészek gondoskodnak a kulturális igények kielégítéséről. Új városrészek születnek, teljes infrastrukturális kiépítettséggel.

– A település szilárd útburkolatok arányában kicsit el van maradva. Mit tesznek ez ellen idén?

– Tavaly 350 millió forinból 45 utcát burkoltunk le. Az összes fejlesztési keretünket erre a célra használtuk fel. Természetesen ezt idén is folytatjuk. Emellett május elsejétől kitiltjuk a nehéz-gépjárműveket az önkormányzati kezelésű utakról. Így megóvjuk azok állapotát és a repedezésnek indult házak épségét. A gyáli közösségi ház pezsgő kulturális életet varázsolt a kisvárosba. Ennek köszönhetően kezd kialakulni egy, a fővárostól független gyáli elit. Gyimesi István (55) polgármester -->