Diákokat segít Győző alapítványa

[caption id="" align="alignleft" width="320"] „Munka, tisztesség, barátság, szeretet, hazám!” – ezek a szavak olvashatók Sádt Győző síremlékén. A Farkasréti temetőben a hozzátartozók és egyetemisták emlékeztek.
[/caption]A budai Skálához közeli utcában 1992. május 11-én két fegyveres elállta egy taxi útját. Egyikük feltépte a hátsó ajtót, és közvetlen közelről fejbe lőtte Sádt Győzőt (23). A negyedéves közgazdász- hallgató mellékállásban a Skálának dolgozott. Akkor éppen váltópénzért indultak a bankba. Gyilkosa esélyt sem adott számára a menekülésre. Üres zsákokat raboltak el.

– Önök már szinte semmit sem tudnak arról, hogy mi történt 1992-ben, hiszen még gyerekek voltak – mondta Sádt Ede, a fiú édesapja a Sádt Győző Alapítvány ünnepi ülésén. – Részletek után ne is kutakodjanak. Annyit tudjanak, olyan fiatalember távozott, aki a kötelességtudat mellett maga volt a szeretet. Mindenkin segített. Egyszerűen csak szerette az embereket, az életet. A fájdalom és a kétségbeesés ma is megvan. Elviselhetővé csak a környezet, az ismerősök, a barátok sokszor megnyilvánuló szeretete, együttérzése és a megállás nélküli munka teszi mindezt.

Az édesapa tizenhárom évvel a tragédia után sem tud megbékélni kisebbik fia elvesztésével. – 1992-ben a számítógép még rendkívül ritka volt. Fiam azért dolgozott a tanulás mellett, mert már akkor felismerte, munkájához nélkülözhetetlen lesz a számítógép. Ezért tette félre a havi négy és fél, ötezer forintos keresetét. A szekrényében, ruháiban 41 ezer 127 forintot találtunk. A fémpénz véres maradt… – sorolta, miközben elcsuklott a hangja. – Ez adta az alapítvány ötletét. Családi, baráti segítséggel kiegészítettük és bejegyeztettük az alapítványt.

Az akkor még Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem azon jól tanuló hallgatói pályázhatnak minden évben, akik nehéz körülmények között élnek. Az alapítvány héttagú kuratóriuma 1994. május 11-én osztott először támogatást. Az alapítvány tőkéje ma 11 millió forint. Ennek a kamataiból tudják támogatni a pályázó egyetemistákat. Eddig 130 hallgató összesen hatmillió forintot kapott. Idén tíz egyetemista egyszeri 25-30 ezer forintot, ketten öt hónapra havi nyolcezer, egy hallgató tíz hónapra havi hatezer, ketten tíz hónapra havi nyolcezer forintos ösztöndíjat nyertek el.

A Farkasréti temetőben, Győző sírjánál nincs helye a szónak. A tudósító gondolataiban a gyilkosok kavarognak. Győzőt a volt katonatiszt, Donászi Aladár végezte ki. 1991 júniusában a győri vízmű pénzszállítójának kísérői közül ő lőtte agyon Ősz Zsigmond rendőr főtörzsőrmestert  is. 1992 novemberében Donászi és társa, Bene László újabb támadásra készülve a fegyvereiket próbálták ki a Sárszentmihály melletti erdőben. Két vadász meghallotta a lövéseket, a bűnözők lebukástól tartva kivégezték mindkettőjüket. Egyikőjük édesapja, a település volt polgármestere azóta küzd a halálbüntetés visszaállításáért.

Bene Szegeden tölti az életfogytiglani büntetését. Legkorábban 2016-ban szabadulhat. Donászi 2001-ben Sopronkőhidán felakasztotta magát.

Támogassa ön is a Sádt Győző Alapítványt!

Május 20-ig lehet benyújtani a személyi jövedelemadó-bevallást. Ha valaki ezt még csak a napokban teszi meg, ne felejtkezzen el az adója egy százalékáról, amit felajánlhat a Sádt Győző Alapítvány javára is. Adószámuk: 18045123-1-43.

Ha valaki készpénzzel szeretné támogatni az alapítványt, az megteheti az alábbi bankszámlaszámon.

Postabank Rt. 11991102-02132947. Ne felejtsék el, hogy az alapítvány tőkéjének kamataiból jól tanuló, de szegény sorsú közgaszdász egyetemistákat támogatnak. A tőke növelésével nőhet azok száma, akik támogatáshoz juthatnak.

Ha valaki készpénzzel szeretné támogatni az alapítványt, az megteheti az alábbi bankszámlaszámon.

Postabank Rt. 11991102-02132947. Ne felejtsék el, hogy az alapítvány tőkéjének kamataiból jól tanuló, de szegény sorsú közgaszdász egyetemistákat támogatnak. A tőke növelésével nőhet azok száma, akik támogatáshoz juthatnak. „Munka, tisztesség, barátság, szeretet, hazám!” – ezek a szavak olvashatók Sádt Győző síremlékén. A Farkasréti temetőben a hozzátartozók és egyetemisták emlékeztek. -->