Gaz helyett ma a művészet virul

[caption id="" align="alignleft" width="135"] Íme a híres „Bálnahas”. A Művészetek Palotájának belső elrendezése a 21. század építészetét idézi.
[/caption]Ha nem a Millenniumi Városközpontban épül meg a konferencia-központ, jelentősen módosítani kell a korábbi terveket – mondta a Reggelnek Sersliné Kócsi Margit IX. kerületi főépítész. A kormányzat a közelmúltban döntött egy ötezer fős épület megépítéséről. A beruházás helyszíne még kérdéses. Az előző kormányzat idején erre a célra a ferencvárosi területet nézték ki. A Demján-féle TriGránit Rt. már a terveket is elkészítette. A kerületi főépítész kulcskérdésnek tartja a létesítmény ügyét. – Az építményhez két szálloda is kapcsolódna – mondta Sersliné. Az egyikbe termálfürdőt is terveztek. A Millenniumi Városközpont a konferencia-központtal lenne teljes. A városrész ezzel együtt tölthetné be fővároson belüli szerepét.

Kétségtelenül igaz, ezen a helyen külön-külön egyiknek sem lenne nagy értelme. A Gyurcsány-kormány a korábbiakhoz képest más elképzelésekkel számol. Szándékuk szerint a helyszínt és a kivitelezőt nyílt pályázaton választják ki.

– Július nyolcadikáig meghirdetjük a közbeszerzést – mondta a Reggelnek Galambos Tamás, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó fejlesztési tárca kommunikációs igazgatója. – A jelentkezők jelölik meg majd a helyszínt, így nem lehet tudni, hogy hol épül meg a harmincmilliárdos központ.

Korábban például a XI. kerületi Infopark is szóba került. A ferencvárosi önkormányzat szerint kár lenne, ha az érintett terület kulturális beruházásai megrekednének. Gegesy Ferenc polgármester úgy gondolja, a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája jelentősen emelte a kerület értékét. A Millenniumi Városközpontban jelenleg is zajlik az építkezés. A most létesülő modern irodaházba többek között egy mobiltelefon-társaság teszi majd át székhelyét. Emellett még két közintézmény létrehozását tervezik, melyekről jelenleg is folynak a tárgyalások. Az új épületek nem foglalják majd el a teljes zöldterületet.

A Nemzeti Színház északi szomszédságában egy hatalmas parkot alakítanak ki. Ugyanakkor igaz, ami eddig megvalósult itt, az valóban szép. Egy-egy kellemes napon ezrek sétálnak erre, hogy gyönyörködhessenek az innen látható panorámában. Az éjjeli kivilágítás mesepalotává varázsolja a Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját.

– Egyszerűen imádok erre biciklizni – kiáltja Nagy Réka, miközben felpattan a kerékpárra, és tovagördül a Gizella sétányon. A leány Blanka névre hallgató kutyája még ül egy darabig, hátha kap valamit, de miután látja, itt számára nem terem babér, gazdája után iramodik.

A Petőfi és a Lágymányosi híd közötti területen álló épületek mind-mind a 21. századot idézik. A hajdan itt állt Duna-parti Teherpályaudvart 1879-ben nyitották meg. A negyvenes évekig ezen a helyen pakolták át a hajókon érkező állatokat és terményeket. Hetven esztendővel ezelőtt lakótelepet álmodtak ide. Kevesen tudják, de a Duna partján, a HÉV által használt vágányokon korábban ugyancsak teherforgalom zajlott.

55 ezer négyzetméter, több ezer parkoló

A TriGránit által birtokolt rész 55 ezer négyzetméter. Ez kb. fele a rendelkezésre álló területnek. A Nemzeti Színház mellett eddig megvalósult két lakóház és a Művészetek Palotája (MP). Az otthonok 5600, míg a kulturális intézmény tízezer négyzetmétert foglal el. A most épülő irodaház 3500 négyzetméteren terül majd el. Az MP alapjainak kiásásakor 150 ezer köbméter földet termeltek ki. Eddig összesen 131 ezer négyzetméternyi hasznos területet hoztak létre. Ez a mutató az építkezések végére megközelítheti a félmillió négyzetmétert. Ma egy tucat híján ezer, míg öt év múlva 3500 gépkocsi parkolhat itt.

Megdobta az árakat

Az épülő modern városnegyed miatt feljebb kúsztak a környéken álló ingatlanok árai. Míg öt esztendővel ezelőtt a Mester utca tágabb vonzáskörzetében egy négyzetméterért 100–180 ezer forintot kértek, addig ma ez az összeg 250–350 ezer forint körül jár. A díj értéke az új építésű házaknál megközelíti a félmillió forintot.