Hírek

2005.05.27. 00:00

Száz lépésben nő a munkanélküliség

Az elmúlt közel másfél évben a magyar statisztikai adatok szerint – egy rövid idejű csökkenést leszámítva – folyamatos a munkanélküliség növekedése Magyarországon.

B. M.

Ez idő alatt 231 ezerről 300 ezerre, 5,5-ről 7,2 százalékra nőtt a munkát nem találók száma. A Fidesz értékelése szerint a hat éve nem tapasztalt szám lélektani határ átlépése, vagyis a kormány állításával szemben egyre kevesebb a munkahely az országban. A legfrissebb, idén február és április közötti összevont 7,2 százalék egytized százalékponttal több, mint a január–márciusi érték. Az EU-ban közzétett legutóbbi (márciusi) hányados 6,3 százalék. Pedig a módszertan és a korosztályi vetítési alap ugyanaz. Az egy évvel ezelőtti negyedévi KSH-adat hat százalék volt. Érdekes módon a gazdaságilag nem aktívak száma ez idő alatt 3,582 millióról 3,549 millióra csökkent. A Foglalkoztatási Hivatal értékelése szerint ez nagyrészt azt jelenti, hogy kismértékben mérséklődött azok száma, akik nem is keresnek munkát.

A regisztrált munkanélküliek száma áprilisban 419 ezer volt, a még nem végleges májusi szám információnk szerint ennél körülbelül 20 ezerrel kevesebb lesz. Ez a 2004 decembere előtti értéknek felel meg. Mind a KSH, mind az FH számsora kimutatja a szezonális változást. Az első hónap ebből a szempontból április volt, amelyben azonban – az idei változékony tavasz miatt – valószínűleg késleltetve indultak meg a munkanélküliek egy részét felszívó munkák – mondták el mindkét hivatalban. Ha viszont a szezonalitástól megtisztított adatokat nézzük, a tavalyi március 20-tól április 20-ig terjedő időszakhoz képest idén ugyanezen hónapokban 2700 fős növekedés látszik a regisztrált munkanélküliek körében. Az idei tavasz számaiba ráadásul „bezavar” az a körülmény, hogy ez évben már közbeszerzéssel kell kiválasztani az állástalanoknak nyújtandó képzéseket. A 15-20 ezer főt érintő programok emiatt késve indultak, vagyis a májusi várható csökkenés a regisztrált munkanélküliek számában esetleg a látszatnál kisebb siker.

Az FH-ban a más módszerű KSH-adatokkal lényegében nem szállnak vitába. Az úgynevezett aktivitási arány egy év alatti félszázalékos emelkedéséből arra következtetnek, hogy a munkanélküliek egy kis részét talán sikerült „megmozdítani”, álláskeresésre sarkallni (e csoportban azok is benne vannak, akik, ha keresnének, találnának munkát). Ez a vélemény erősen tompítva, de azzal a kormányzati véleménnyel áll összhangban, hogy a munkanélküliség növekedése mögött az állásra jelentkezők gyarapodó hajlandósága húzódik. Igaz, 2003 végén a gazdaságilag aktívak száma ugyananynyi volt, mint most, a munkanélküliség hányadosa viszont 1,7 százalékponttal nőtt.

Ezek is érdekelhetik