Drága a villamos áram Magyarországon

Az Eurostat által átlagosnak tekintett, bár nem éppen a hazai viszonyokhoz igazítva 90 négyzetméteres nagyságúnak megjelölt otthon esetében adókkal együtt 2005 januárjában 10,64 euró (2623 forint) volt 100 kilowattóra elektromos energia ára Magyarországon. Ebben a fogyasztói kategóriában az unió statisztikai hivatala évi 3500 kwh fogyasztással számol, és az ehhez tartozó árat veszi alapul. A hasonló fogyasztású szlovák háztartás több mint két és fél euróval volt kénytelen töbet fizetni 100 kwh áramért, miközben például bolgár társa megúszta 6,44 euróval. Némi vigaszt nyújthat, hogy vásárlóerő-egyenértéken számolva (PPS - Purchasing Power Standard) már a bolgároknak sincs olyan jó dolguk: a 16,66 PPS-es ár nem sokkal marad el a Magyarországra számolt 16,87-től.

Térségünkből kitekintve joggal irigyelhetjük viszont az Európa legalacsonyabb áramárával büszkélkedhető Máltát, ahol az 5,85 eurós egységár PPS-ben is mindössze 8,4-es értéket ad ki. Málta egyébként az EU25 mellett Bulgáriát, Horvátországot, Romániát és Norvégiát is tartalmazó összehasonlítás egyetlen olyan országa, ahol az elektromos energiát semmilyen adó nem terheli. Az euróban mért drágaság szempontjából Dánia ugyan kiemelkedik a mezőnyből, de a közel 23 eurós árat a dánok könnyen megengedhetik maguknak. Ez PPS-ben számolva ott még akkora terhet sem ró rájuk, mint Magyarországon a felénél is alacsonyabb euróár.

Az átlagos ipari fogyasztó számára az áram térségünkben Romániában a legdrágább, 9,15 euró 100 kwh-ánként. Keleti szomszédunk Görögországon és Máltán kívül egyébként az öszszehasonlításban szereplő országok közül az egyetlen, ahol az átlagos ipari fogyasztónak többet kell fizetnie az átlagos háztartásnál egységnyi áramért. Ez máshol éppen fordítva van: Svédországban a háztartások nem kevesebb, mint háromszorosát fizetik a vállalati árnak, és a különbség Dániában is több mint kétszeres.