Fellendülőben a belföldi turizmus

A tavalyi évben a magyar lakosság körében népszerűbben voltak a belföldi utak, mint a külföldiek – derül ki a Magyar Turizmus Zrt. utazási szokásokat vizsgáló felméréséből.

[caption id="" align="aligncenter" width="220"] Hódít a magyar wellness
[/caption]

A kereskedelmi szálláshelyeken 3,5 millió magyar vendéget regisztráltak 2005-ben, ez 5,3 százalékos növekedés az azt megelőző évhez képest. A vendégéjszakák száma tavaly 8,7 millió volt, ami 3,5 százalékkal magasabb a 2004-es számnál.

A vendégek száma azért emelkedik dinamikusabban, mert Magyarországon is egyre inkább jellemző, hogy többet utazunk, de rövidebb ideig maradunk – mondta el lapunknak Kiss Kornélia, a Magyar Turizmus Zrt. kutatási igazgatója. A magyar lakosság tavaly 600 milliárd forintot költött el hazai kirándulásra és üdülésre, ez 50 milliárddal haladja meg a 2004-es adatot.

A Balaton is kezdi visszanyerni régi vonzerejét: e régióban a vendégéjszakák száma 10, míg a vendégeké 15 százalékkal bővült tavaly. Országosan 300 ezerrel nőtt a vendégéjszakák száma, ennek több mint felét adta a Balaton és környéke. A második legnépszerűbb utazási célpont a Budapest-Közép-Dunavidék, míg a harmadik az Észak-Magyarország régió.

Mivel az utazások nagy része a nyári hónapokra esik, nem meglepő, hogy az utazások célja elsősorban a vízparti és a hegyvidéki üdülés. Emelett természetesen a legtöbben a rokonokaikat és ismerőseiket látogatják meg utazásaik során. Továbbra is holtszezonnak számít a téli időszak. Annak ellenére, hogy az idén télen nem lehet panasz a hazai sípályákra sem, hiszen a havas napok száma az idei szezonban jóval meghaladta a tavalyit. Ez azonban nem okozta a téli kirándulások számának emelkedését. Várhatóan ez a jövőben sem lesz másként.

A szezonalitás hatását azonban csökkenthetik az egyre terjedő karácsonyi vásárok, valamint a wellness turizmus, amely egyre fontosabb szerepet tölt be. A bor és gasztronómia éve is a holtszezon miatti forgalomkiesést igyekszik pótolni, hiszen az éttermek számára a március-április hónapok a legnehezebbek.

Az utóbbi években nem változott az utazóközönség kor szerinti megoszlása, a legtöbb időt továbbra is a fiatalok szánják a kikapcsolódásra. Az utazók közel egyharmada a harminc év alattim, míg 20 százaléka a 41 és 50 közötti korosztályból kerül ki. A nyugdíjasok igaz kevesebbet utaznak, de ők inkább a belföldi utakat részesítik előnyben és általában hosszabb ideig is maradnak.

A belföldi utazási kedv egyrész azért emelkedett ilyen nagy mértékben, mert az elmúlt évben 5-6 százalékkal nőttek a reálbérek. Ez az a szint ugyanis, amit már valóban növekedésnek éreznek az emberek, a 2-3 százalékos emelkedésnek még nincsen ilyen hatása – vélte Kiss Kornélia. Másrészt egyre elterjedtebb, hogy a munkáltatók üdülési csekkel jutalmazzák a dolgozóikat.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint tavaly mintegy 12 milliárd forint értékben bocsátottak ki üdülési csekket, így közel 500 ezer ember vett részt kedvezményes utazásban.

Az idei évben a belföldi turizmus további erősödésére számítnak. A gazdasági helyzet stabilnak mondható, leszámítva a választások előtti bizonytalanságokat. Valószínűleg sokan utaznak majd el egy-egy hosszabb hétvégér, mert az idén több ünnepnap is hétvége elé vagy után esik. Az országon belüli utazások népszerűségét várhatóan az idén is jelentősen fellendíti az üdülési csekk.

Külföldi utazások

Az egynapos utak esetében egyértelműen Ausztria a legnépszerűbb célpont a magyar lakoság körében, ezt követi Szlovákia és Románia. A leggyakoribb cél ezeknél a kirándulásoknál a városlátogatás, a vásárlás, valamint a rokonoknál és ismerősöknél tett látogatás. A többnapos utaknál is Ausztria vezet, az ezüstérmes Olaszország, a bronzérmes Horvátország. A főutazásoknál, azaz az év legfontosabb üdülésénél a legtöbben Horvátországot választották, ezt követte Olaszország, Ausztria és Bulgária.