Harmincöt napos rémdráma a tengeren

A bécsi Kurierban megjelent beszámoló szerint egy ötvenes éveiben járó házaspár a csendes-óceáni Kiribati szigetről a szomszédos Maiana szigetre akart áthajókázni a motorcsónakjával. Az út normálisan körülbelül négy óra alatt megtehető. Nem sokkal azután, hogy útnak indultak, leállt a csónakjuk motorja. Az igazi baj azonban az volt, hogy a mobiltelefonjuk is le volt merülve, és nem tudtak segítséget kérni, mondták el megmenekülésük után, pénteken. A csónak egyre messzebbre sodródott, végül már nem is láttak szárazföldet. Harmincöt nap után fedezte föl végre őket egy dél-koreai halászhajó.

Az első három napon sem enni, sem inni nem tudtak, nem volt náluk semmi, hiszen nem készültek hosszú hajókázásra. A negyedik napon szerencséjükre esni kezdett az eső, és a náluk levő esőkabátjukba annyi vizet fogtak fel, amennyit csak tudtak, így nem haltak szomjan. Egész idő alatt nyers halat ettek, és egyfolytában imádkoztak, mesélték. Amikor több mint egy hónap után végre a koreaiak felvették őket, még mindig nem ért véget a kaland. Újabb hat hetet rostokoltak a mikronéziai Chuuk szigeten, ahol a halászok kirakták őket, mert nem volt annyi pénzük, hogy haza tudjanak utazni. Végül a Continental Airlines szánta meg őket, és vállalta, hogy ingyen hazaszállítja a házaspárt.