Milliárdokat kaszál az ökomaffia

Az öko-, vagy hulladékmaffiának is nevezett szervezett bűnözői csoportok érdeklődését igencsak felkeltette a feketén és fehéren egyaránt milliárdokkal kecsegtető hulladék-üzlet. A „vállalkozók” fő célpontja egy rendkívül hétköznapi termék: a kopott gumiabroncsot.

A Nemzetbiztonsági Hivatal tavalyi évkönyve szerint az adózástól irtózó üzletemberek első lépésként fantomcégeket alapítanak nem létező személyek vagy hajléktalanok nevében. A stratégia lényege, hogy egy-egy lebonyolított üzlet után a papírokon szereplő tulajdonos utolérhetetlen legyen az APEH és a hatóságok számára. Az illegális kereskedelem kulcsa azonban az Európai Unióban is létező termék-, illetve hasznosítói díjban van.

A határok nélküli Európa valóságos Kánaán az ökomaffiának. A hatóságok becsült adatai szerint mintegy harminc maffiózó és érdekeltségi köre egy év alatt minimum tízezer tonna használtgumiabroncsot hozott be főleg Németországból és Olaszországból. „A magyar vállalkozók 2-3 eurót kapnak a használt gumi darabjáért, hogy kivigyék az abroncsokat az országból” – olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) évkönyvében.

Ha a szállítmány sikeresen átjut a határokon és megérkezik a magyarországi telephelyre, ahol átválogatják az árut. A még használható darabok jobbra, az értékesíthetetlenek balra. Előbbieket természetesen számla nélkül értékesítik Magyarországon, vagy továbbszállítva Romániába, Ukrajnába.

Egy másik forgatókönyv szerint pedig képzeletben (tehát csak papíron) Németországba, Csehországba exportálják az abroncsokat, majd benyújtják a számlát a kilogrammonként járó újrahasznosítási díjra. A válogatás után eladhatatlannak minősített gumikat illegális lerakókban helyezik el, majd felgyújtják. Ez történt például 2005 márciusában Soroksáron, ahol több ezer abroncs vált a lángok martalékává.

„Éves szinten mintegy 1,5 milliárd forint hasznot hoz a bűnözőknek a 10 ezer tonna gumiabroncs-hulladék” – írja az NBH évkönyve. A bevételt tehát a már említett módszereken kívül a hasznosítói díj zsebrevágása biztosítja, ami kilogrammonként 35 forint. A képzeletben fuvarozó 100 köbméter rakodóterületű kamionba pedig akár 15 tonna személyautó abroncsot lehet felpakolni. Bár természetesen ez a tétel a szállítólevelek meghamisításával még tovább növelhető.

A Nemzetbiztonsági Hivatal ismeretei szerint Magyarországon a szervezett bűnözői csoportok még nem tekintik fő működési területnek a „hulladékkezelést”. A széles – hazai és nemzetközi – bázis által biztosított pénzügyiforrás-háttér azonban valószínűsíti ennek bekövetkezését.

Még 2005-ben született kormányzati döntés egy zöldkommandó felállításáról, amely a veszélyes üzemeket, a hulladéklerakókat és a veszélyes anyagok közúti szállítását felügyeli. A maffia ellen a Nemzetbiztonsági Hivatalon túl a rendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelem és a Vám- és Pénzügyőrség szakemberei is „harcolnak”. Az erdőkben, vízpartokon található illegális lerakóhelyek bejelentésével azonban a lakosság is segíthet.

A BM és az EU is szigorít

A Belügyminisztérium kezdeményezte a büntetőtörvénykönyv módosítását is, amely szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne sújtani azokat, akik illegális hulladéklerakó-helyen szabadul meg a szemetétől. Az Európai Unió pedig minden hulladék szállítását az országok között ezentúl külön engedélyhez köti. A súlyos gond azonban az – ami az egész probléma gyökere –, hogy mind nálunk, mind Nyugat-Európában egyre nehezebb helyet találni a rohamosan növekvő mennyiségű hulladéknak.