Nyolc év fegyház Sztecurának

Az ukrán-izraeli állampolgárságú Leonyid Sztecurát 2004. októberében nyolc év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság első fokon, mert bizonyítottnak látta, hogy a vádlott egy Magyarországon tevékenykedő, orosz és ukrán származású személyekből álló, jól szervezett és jelentős erőt képviselő bűnözői csoport vezetője volt. A bíróság bűnösnek mondta ki Sztecurát emberölés bűntettének kísérletében, amelyet felbujtóként követett el, valamint két rendbeli, bűnszervezetben folytatólagosan elkövetett zsarolásban társtettesként. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy Sztecura 1997-re 50-60 fős, oroszokból és ukránokból álló bűnözői csoportot szervezett Magyarországon, amely védelmi pénzeket szedett, prostitúcióval és pénzbehajtással foglalkozott.

Az emberölési vádpont szerint 1997-ben elszámolási vita miatt Sztecura utasítására foglyul ejtették az egyik ellenérdekű alvilági csoport tagját, egy csecsen származású orosz állampolgárt, hogy megöljék. Sztecura emberei ütlegelték és megszurkálták a sértettet, aki ennek ellenére életben maradt. A bíróság akkor társtettesként bűnösnek találta bűnszervezetben folytatólagosan elkövetett zsarolásban.

A bíróság szerint a Sztecura vezette bűnözői csoport egy budai vendéglátóipari egységtől pénzt követelt 1998-ban. Az esettel kapcsolatba hozható volt Seres Zoltán, aki egy külföldi állampolgárral együtt máig tisztázatlan körülmények között géppisztolyos támadás áldozatává vált 1999-ben Tahitótfaluban. A bíróság szerint Sztecura Seres Zoltán "örököseként" fellépve közölte a két sértettel, hogy a jövőben ő gyakorolja az elhunyt Seres Zoltán jogait, köztük a védelmi pénz beszedését.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség Sztecura súlyosításért fellebbezett, az elsőrendű vádlott és védője viszont megalapozatlanság és eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezésért. A negyedrendű vádlott is fellebbezett az ítélet ellen, őt ugyanis azzal vádolták, hogy tolmácsként segítette a bűnszervezet működtetését, és részt vett a védelmi pénzek beszedésében. A másodrendű vádlott a kiutasítás mellékbüntetés ellen fellebbezett.

A Fővárosi Ítélőtábla a fegyházbüntetés súlyosítását vagy enyhítését nem látta indokoltnak. A mellékbüntetésként kiszabott végleges kiutasítást azonban jogszabályi változás miatt - mivel erre csak a tíz évet meghaladó szabadságvesztésnél van mód - nyolc évre változtatta. A Fővárosi Ítélőtábla a másodrendű vádlott végleges kiutasítását kifogásoló fellebbezésnek helyt adott, és a kiutasítás időtartamát öt évre mérsékelte. A negyedrendű vádlott büntetését 1 év 8 hónap börtönre mérsékelte, és szintén jogszabályi változás miatt - mivel bevándorolt orosz állampolgár - a kiutasítás mellékbüntetést mellőzte.