2006.06.18. 16:14
Duplájára nőnek a tb-terhek
Szeptembertől a minimálbér kétszerese után kell járulékot fizetniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt. Ugyan a minimálbérre jutó járuléknak megfelelő kedvezményt lehet érvényesíteni, de ezzel könnyen felhívhatják magukra a vállalkozások és alkalmazottaik az adóhatóság figyelmét.
Nemcsak az egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozóknak kell legalább a minimálbér kétszerese után fizetni a járulékot, hanem minden munkavállalónak a kedden benyújtott törvényjavaslat szerint. Annak ellenére, hogy Gyurcsány Ferenc múlt szombaton még úgy ismertette a járulékalap kiszélesítését, hogy csak annak nőnek duplájára a járulékterhei, aki ezt a jövedelmi helyzete alapján megteheti.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a törvény szerint szeptember elsejétől minden munkaadónak és az alkalmazottaknak is legalább 125 ezer forint után kell megfizetniük a járulékokat. Jövő évtől 131 ezer forintra nő a minimumszint, mivel ekkortól – a kormány elképzelése szerint – 65 500 forintra emelkedik a legkisebb bér összege.
A törvénytervezet szerint azonban a minimálbér összegére eső járulékkedvezményt lehet igénybe venni. Ehhez a társaságoknak és az egyéni vállalkozóknak egyszerűen csak be kell jelenteniük, hogy a munkavállalójuk, vagy a saját vagy a cégben személyesen közreműködő tagok jövedelme kevesebb havi 125 ezer forintnál. Az alkalmazottaknak nem kell külön jelezniük az adóhatóság felé, hogy a keresetük nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Szakértők úgy látják, hogy kevés cég választja majd önként a megduplázott járulékterhet. Még akkor sem, ha ezzel felhívják magukra az adóhivatal figyelmét, s elképzelhető, hogy nagyobb eséllyel számíthatnak adóellenőrzésre. Szerettük volna megtudni, valóban ellenőrzési kiválasztási szempont lesz-e, mennyi járulékot fizet egy vállalkozás, illetve az alkalmazottai, de az APEH sajtóosztálya a Pénzügyminisztériumhoz irányított bennünket. A pénzügyi tárca pedig lapzártánkig nem válaszolt a kérdéseinkre.
Mindezek mellett változik a járulékok mértéke is. A munkavállalóknak szeptembertől a jelenlegi négy helyett hat-, januártól pedig hétszázalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük. A munkavállalói szolidaritási járulék a jelenlegi egy helyett másfél százalék lesz. A munkadók járulékainak mértéke nem, csak a szerkezete módosul. Januártól az összességében továbbra is 29 százalékos járulékból a jelenlegi 18 helyett 21 százalék a nyugdíjbiztosítási, 11 helyett pedig 8 százalék az egészségbiztosítási alapot illeti meg.
A mikro- és családi vállalkozások nem lesznek képesek kifizetni a minimálbér kétszerese utáni járulékokat – szögezte le kérdésünkre Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének általános alelnöke. Véleménye szerint ez rontja a vállalatok versenyképességét és áremelkedést is eredményezhet.
Úgy tűnik, hogy a kormány egyes tagjai sem értik teljesen a kormány tervezett intézkedését. Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter pénteken a közszolgálati televízióban azt nyilatkozta: a kormány nem a munkaadók terheit akarja növelni, mert nem akarja veszélyeztetni a gazdálkodók versenyképességét. „... a munkabérre nem rakódik teher, hiszen az egyéni járulékterhek növekszenek, a cégek oldalán nem növekszenek, tehát a munkaadói járulékokat nem kívánjuk növelni azért, hogy a gazdálkodók versenyképessége ne billenjen meg” – szögezte le.
Pedig az intézkedés akár egymillió biztosítottat is érinthet. Ékes Ildikó, az Ecostat szakértője szerint mintegy hatszázezer dolgozó minimálbérre van bejelentve. A KSH legfrissebb adatai szerint összesen 2,7 millió munkavállaló dolgozik az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, illetve a közszférában. Adóhivatali statisztikák szerint pedig a mintegy 450 ezer egyéni vállalkozónak a nyolcvan százaléka fizet a legkisebb bér után járulékot.
