A másikra tukmálják a felelősséget

Hajnaltól, hajnalig tartott az október 23-ai forradalom emléknapján a budapesti „megemlékezés.” Minden a Kossuth tér hétfő reggeli kiürítésével kezdődött. Az események az ünnep délelőttjén kezdtek eldurvulni. Az első komolyabb összecsapásra a Nádor utcánál került sor: a lezárt Kossuth tér felé igyekvő tüntetők gyülekeztek a kordonoknál.

A mintegy 50-100 főt könnyedén szétzavarta egy rendőrroham. A tiltakozók a Bazilikánál gyűltek össze újra, a Corvin köznél kora délután már több ezren voltak. Három órakor visszaindultak a Kossuth tér felé, s az Alkotmány utcában áttörték az egyik kordont, a rendőrség ekkor használtak először könnygázgránátokat. A tömeget kettészakították, a Nyugati térre terelt kisebb csoportosulást könnyedén szétverték a rohamosztagosok. A Deák téren azonban már barikádok épültek, a tiltakozók egy tankot is bevetettek. Hat óra után a rendőrök az Astoria felé űzték a tüntetőket, akik így összekeveredtek az ott éppen véget ért Fidesz nagygyűlés résztvevőivel. A rendőrök másodpercenként lőtték a tömeget könnygázzal, később már paprikagázzal is.

A tömeg az Astoriánál három részre szakadt, egy részük hajnali kettőig tartotta magát a Ferenciek terén épített barikádok mögött, mások a Kálvin tér, néhány ezren pedig a Blaha Lujza tér irányába távoztak. A rendőrség előbb a Kálvin téri, majd a Blaha Lujza téri csoportosulást számolta fel, majd a hajnali órákban egy hókotró segítségével keresztültörtek a Ferenciek terén emelt barikádon is.

Az Országos Mentőszolgálat szerint 128-an sebesültek meg, közülük nyolcan súlyosabban, egy ember pedig félig megvakult. A rendőrök közül is sokan megsebesültek, többen könnygázmérgezést kaptak. Az utcai harcok 200 millió forintnál is több kárt okoztak.

Mivel Molotov-koktéllal, üveggel és kövekkel megtámadták a tüntetők az Alkotmány utcában felállított kordonok mögött szolgálatot teljesítő rendőröket, valamint a T34-es tankkal is támadó „békés demonstrálók” már a rohamosztagosok életét veszélyeztették, ezért Gergényi Péter szerint valamennyi rendőri intézkedés indokolt volt.

„A rendőrség a többség érdekét védte. Ha megtámadják a rendőröket, akkor azt mindenhol a világon ilyen intézkedések követik” – mondta tegnap a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vezetője. Gergényi hangsúlyozta, minden esetben felszólították az erőszakos tömeget a helyszín elhagyására, ezért aki mégis ott maradt – saját, egyéni felelősségére –, annak vállalnia kellett a rendőri fellépés következményeit. A rendőrségi törvény szerint ugyanis nem várható el, hogy oszlatás előtt a tömegben egyenként vizsgálják a résztvevők felelősségét.

Gergényi ugyanakkor cáfolta azokat a vádakat, miszerint a rendőrség direkt a Fidesz nagygyűlés felé szorította volna a tüntetőket, csak kísérték őket. „Mindenki szabadon eldönthette, hogy az Alkotmány utcából merre indul. A kisebbség a Nyugati tér felé fordult, őket hamar fel is számoltuk. A többség azonban Deák tér irányába igyekezett” – szögezte le a BRFK vezetője. Arra a kérdésre, hogy miért nem akadályozták meg a rendbontók összeolvadását a Fidesz-nagygyűlésen békésen emlékezőkkel ezt a választ adta: a személyes szabadság korlátozása lett volna, ha a rendőrség megszabja, hogy ki hova csatlakozhat. Ezért a Deák téren megállították a rendőrfalat, amely csak akkor folytatta munkáját, amikor a nagygyűlés már véget ért.

Eddig 131 embert állítottak elő, de ez a szám gyorsan változik. A rendbontók beazonosítására egy speciális nyomozó csoportot hoztak létre, hasonlóan mint az MTV székházának szeptemberi ostroma után. „Az esetleges rendőri túlkapások miatti egyéni sérelmek ügyében az ügyészséghez lehet fordulni, én pedig nem mondok le” – szögezte le a főváros rendőr-főkapitánya.