Hírek

2006.10.16. 16:34

Versenyfutás a bombáért

Az észak-koreai atomkísérletek nemkívánatos mellékhatásaként egy új nukleáris fegyverkezési verseny indulhat. A távol-kelet már atomháborúra készülődik?

Farkas Károly

Az elmúlt héten bebizonyosodott az a régi feltevés, hogy Kim Dzsong Il Észak-Koreája is rendelkezik atomfegyverrel, így a nukleáris hatalmak szűk köre kilencre bővült. Phenjan október kilencedikén jelentette be, hogy rendelkezik atomfegyverrel, amit az Egyesült Államok hírszerzése október 13-án erősített meg, miután elemezték az atomkísérlet helyszínén készített radioaktivitás-méréseket.

A koreai atomfegyvernek azonban a sugárzás mellett egy másik mellékhatása is van: nukleáris fegyverkezési versenyt indíthat el a Távol-keleten, ami hamar továbbterjedhet a világ más régióira is. A kísérlet óta Dél-Korea már készíti a hadseregét egy nukleáris háborúra, Japán pedig a jelek szerint ötven éve először komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy atomfegyvert állít elő. „Japánnak, biztonsága érdekében, atomhatalommá kell válnia” – érvelt Szoidzsi Nakagawa, a Japán Liberális Demokrata Párt képviselője.

Habár Abe Sindzo miniszterelnök kategorikusan tagadta, hogy a szigetország az észak-koreai fenyegetés elhárítására saját nukleáris arzenál kiépítését tervezné, a térségben hamarosan Japán maradhat az egyetlen „atomfegyvermentes” ország. Mind Dél-Korea, mind Taiwan rendelkezik ugyanis a szükséges háttérrel az atomfegyver előállításához. „Tény, hogy sem Dél-Korea, sem Japán nem örül annak, hogy Phenjannak atombombája van, de észak–Korea azért még messze van a ténylegesen bevethető atomfegyvertől” – mondta megkeresésünkre Sükösd Csaba fizikus, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Kutatóintézetének munkatársa. A szakértő szerint a kommunista rezsim atomkísérlete félresikerülhetett. „Nem atomrobbanás volt ez, inkább csak pukkanás” – hangsúlyozta a fizikus.

„Negyvenkilenc olyan állam van, amely rendelkezik atomfegyverrel, vagy képes atomfegyver előállítására” – mondta Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) igazgatója hétfőn. Ezt a számot ugyanakkor a legtöbb szakértő erősen eltúlzottak tartja. „Ebben a körben tulajdonképpen mindenki benne van, akinek van atomreaktora, így hazánk is” – emelte ki Sükösd Csaba, aki szerint a felsorolásban szereplők közül csak nagyon kevés ország lenne képes valóban atomfegyver előállítására. „Egy ilyen programhoz szükséges létesítményeket egyszerűen lehetetlen elrejteni, képtelenség titokban tartani” – véli a fizikus.

A kilenc atomhatalom mellett tizenhét olyan országot jelöl meg a NAÜ, amelyek viszonylag rövid idő alatt hozzájuthatnának atomfegyverekhez és ebben semmi sem gátolhatná meg őket. „Mindenekelőtt az államok jóindulatára kell hagyatkoznunk” – ismerte el Mohammed el–Baradei. Ez a „jóindulat” azonban elsősorban az érintett államok biztonságérzetéből fakad, így nagyon gyorsan semmivé válhat.

A távol-keleti nukleáris reneszánsz mellett egy másik, lényegesen bizonytalanabb régióban is megindult a versenyfutás a bombáért. A sokat támadott iráni atomprogram felélesztette más arab országok étvágyát is a nukleáris fegyverek birtoklására. A térségben Teherán mellett Egyiptom és Szaúd-Arábia dédelgetett korábban atomhatalmi ambíciókat. „Ha Irán szert tenne a bombára, az alapvetően megváltoztatná a térség hatalmi szerkezetét: másoknak is követniük kellene példáját” – érvelt Georg B. Assie, kanadai szakértő. A világon jelenleg mintegy húszezer darab nukleáris robbanószerkezet van különböző országok kezelésében. Egy esetleges nukleáris holokauszt egybehangzó vélemények szerint az emberi civilizáció végét jelentené.

 

Az ENSZ embargó alá vonta Észak-Koreát

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által szombaton egyhangúlag elfogadott határozat kemény pénzügyi és kereskedelmi szankciókkal sújtotta Észak-Koreát a hat nappal korábban végrehajtott kísérleti atomrobbantásért. Pak Dzsil Jon, Észak-Korea ENSZ-nagykövete országa nevében megbocsáthatatlannak minősítette és visszautasította a BT határozatát, amely minden országtól megköveteli annak megakadályozását, hogy Észak-Korea tömegpusztító fegyverek gyártásához használható anyagokat vásároljon vagy szerezzen be. A határozat alapján minden állam megállíthatja az Észak-Koreába tartó vagy onnan induló szállítmányokat azért, hogy ellenőrizze, nem tartalmaznak-e tömegpusztító fegyvereket vagy ezek előállításához szükséges anyagokat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!