Mindenki megfigyelés alá kerülhet

Kóka János hétfőn kijelentette, visszaküldi saját tárcájának az elektronikus hírközlési törvény módosításának tervezetét. A gazdasági miniszter ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan módosítás szülessen, amely sérti az alkotmányos szabadságjogokat, s a társtárcák jogszabály-előkészítőit is a tervezet újragondolására kérte fel.

Ha ugyanis a törvénymódosítás az eredeti formájában történne meg, úgy a szolgáltatóinknak – vezetékes-, mobil-, és internetszolgáltatók – naponta adatok tucatjait, vagy akár százait kellene gyűjteniük és tárolniuk rólunk. Minden egyes telefonbeszélgetésünkkor dokumentálnák, kit, mikor hívtunk, mennyi ideig beszélgettünk vele, hova irányították át a hívást, s egyáltalán felvette-e a keresett a telefont. Mobilosok esetében pedig feljegyeznék azt is, híváskor, SMS-fogadáskor hol tartózkodott az országban a hívó és a hívott. Internethasználó esetében nem maradna titok, hogy az előfizető mikor, honnan, milyen IP-címmel – hálózati tűzfalaknál milyen IP-cím leképezésekkel -, mennyi időre csatlakozott az internetre, kinek és mikor küldött e-mailt, milyen tartalmat töltött le a netről. Az adatokat a szolgáltatók pedig két év és 30 napig tárolnák, s bármikor a titkosszolgálatok rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A törvénymódosítás uniós irányelv, amely bűnüldözési és nemzetbiztonsági, így a terrorizmus elleni küzdelem miatt is fontos. A jelek szerint azonban a magyar döntéshozók jóval szigorúbban értelmezték az ajánlást. Az EU minimum fél év, legfeljebb 2 éves adatmegőrzést ír elő. Ezen felül az adatrögzítés a súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése céljából szükséges, a magyar fél azonban általánosságban a bűncselekmények üldözéséért rögzíttetné az adatokat. Így elvben akár az illegális fájlcserélők – zeneszámok, videók, játékprogramok – letöltőire is olyan eszközökkel vadászhatnának a titkosszolgálatok, mint robbantásra készülő terroristákra.

A közigazgatási egyeztetés folyamán a tervezetet Péterfalvi Attila is aggályosnak találta. Az adatvédelmi biztos úgy véli az adatok ilyetén megőrzése sérti az egyén magánéletének tiszteletben tartásához, a közlés bizalmasságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogait. A munkacsoport szerint definiálni kell, melyek azok a „súlyos” bűncselekmények, amelyekről az EU az ajánlásában ír, valamint az adatokat egyedileg meghatározott bűnüldöző szerveknek kellene csak hozzáférhetővé tenni.