Petrétei nem harcolt

Eredetileg úgy volt, hogy Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter is beszédet mond a „Korrupció elleni küzdelem jogi és szervezeti eszközei” című tudományos konferencián, de a tárcavezető egyéb elfoglaltsága miatt végül kénytelen volt lemondani a szereplést. Szintén nem került sor Kondorosi Ferenc államtitkár megnyitójára, így az Országos Igazságszolgáltatási Tanács budapesti épületének auláját megtöltő szakértő hallgatóságnak be kellett érnie a közvélemény előtt eleddig kevésbé ismert Fazekas Judit köszöntőjével. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szakállamtitkára rövid, de annál tömörebb szónoklatában megígérte, hogy ezúttal nemcsak karcolgatni fogják a kényes témát, hanem „leásnak a magyar korrupció gyökeréhez”.

Az ásáshoz a politikai korrupció kérdését taglalva – a rendszerváltás óta elmaradhatatlan szürke mellényében megjelenő – Lengyel László fogott hozzá. „A dolog semmit sem változott. Valamennyi kormány igyekezett azon, hogy ilyen konferenciákkal elkendőzze a politikai korrupciót. Igaz, mára már meg sem jelennek a miniszterek vagy a miniszterelnök. A téma a hivatalok szobáiba került” – mondta a politológus, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója. Lengyel László ezután a rendszerváltás óta eltelt időszak korrupciógyanús eseteiről beszélt – Simicska Lajostól Csintalan Sándorig –, és felidézte a korrupcióra lehetőséget adó helyzeteket. Ide sorolta a privatizációt, a Balkánon történt eseményeket – fegyverszállítás és olaj –, a frekvenciaengedélyeket, a mobilszolgáltatókat, az energiaszolgáltatókat – ki, mikor és meddig kap monopóliumot a piacon –, az autópályaépítéseket – a Balaton déli partján 26 kilométer épült 62 milliárd forintért –, és az önkormányzati fejlesztéseket. „Helyben mindenki tudja, hogy az adott nagyváros uszodáját, sportcsarnokát kinek a vállalkozása építette fel” – mondta a politológus. Lengyel László kiemelte, hogy a korábbi választási kampányok sem voltak olcsóak, de amikor már több televíziós társaság volt piacon, akkor annyira megemelkedtek a kampányköltségek, hogy azokkal a legális kampányfinanszírozás már nem tudott lépést tartani. „A korrupció harmadik hulláma figyelhető meg ma Magyarországon, amikor a Nyugat-Európából, illetve az Oroszországból érkező vállalatok behatolnak a magyar pénzügyi szférába” – mondta a politológus. Szerinte a fejlesztési pénzek szétosztása, az állami megrendelések, sőt a kormányzati negyed felépítése is lehetőséget adhat a vesztegetésekre.

„A korrupció is globalizálódik, még nem találtak ki olyan társadalmat, amelyben ne lett volna. Ráadásul a korrupció olyan, mint az ezerfejű hidra, ha levágunk egyet, akkor kettő nő a helyére” – mondta Györgyi Kálmán. A miniszteri főtanácsadó szerint ugyanakkor a büntető törvénykönyv szigorításával, a lobbitörvénnyel, illetve a közbeszerzéseket átláthatóvá tevő üvegzsebtörvénnyel a magyar szabályozás jó és korszerű, amely a nemzetközi igényeket is kielégíti.

A korrupcióellenes harcot gyakran megszakító kávé és cigiszünetek után – az idő előrehaladtával egyre kevesebben tértek vissza – a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a határőrség, valamint a büntetés-végrehajtók képviselői fejtették ki álláspontjukat, melyet talán így lehet röviden összegezni: a zéró tolerancia elvét követik és ennek köszönhető, hogy Magyarország a Transparency International felmérése szerint 163 országból a 41. legkevésbé fertőzött állam.