Gigaerőmű épül a Tiszánál

Magyarország legnagyobb kapacitású erőművét húzná fel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza közelében az Emfesz Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi Kft. A tervek szerint 2008-ben kezdik meg a 2400 megawattos gázerőmű építését. Ennek az első, 800 megawatt teljesítményű blokkja már 2011-ben üzemelhet, a teljes beruházás pedig 2015-re fejeződhet be.

Az Emfesz már elindította az erőmű megépítéséhez szükséges engedélyeztetési folyamatot. A társaság már meg is kapta a Magyar Energia Hivataltól az első, tüzelőválasztási engedélyt, amivel tulajdonképpen zöld utat kapott a beruházás. A nyár végére dőlhet el, hogy pontosan hol épül meg az erőmű. A cég vezetői hónapok óta egyeztetnek a kérdésről a megyei települések vezetőivel és földtulajdonosaival. Jelenleg hat település jöhet szóba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Gyulaháza, Ramocsaháza, Nagyhalász, Petneháza, Nyírtas és Nyírkarász. Az építkezés ideje alatt legalább két-háromezer, a térségben élő szakmunkás, vállalkozó és mérnök munkájára lesz szükség, de a turbinák beindítása után is közel kétszáz ember dolgozhat majd az üzemben.

Pótolni kell a kiöregedett erőműveket

Meghaladja a húsz évet a hazai erőművek átlagéletkora, az elöregedett áramtermelő blokkokat pedig rövidesen be kell zárni. Szintén súlyos probléma, hogy a meglévő erőművek egy része alacsony hatásfokkal működik, s ez a szigorodó környezetvédelmi előírások és a folyamatosan növekvő fűtőanyagárak mellett egyre kevésbé kifizetődő. A bezárásra ítélt és jelenleg is alacsony hatékonysággal működő erőművek miatt 2020-ig egyes becslések szerint 6000 megawattnyi új energiára lesz szükség Magyarországon, amit csak új üzemek létesítésével lehet megteremteni.

A négyszázmilliárd forintos zöldmezős beruházás keretében megépülő létesítmény elkészültével hazánkban működhet majd a világ egyik legmodernebb erőműve. A legújabb technológiájú beépített gázturbinák a Közép-Ázsiából érkező gáz 58 százalékát tudják majd árammá alakítani, szemben a magyarországi erőművek átlagos 36-38 százalékos hatékonyságával – mondta el lapunknak Sesztakov Borisz, az Emfesz szóvivője. A tervek szerint a megmaradó 42 százalék energiából hőt állítanak elő, ami a térség újonnan épített ipari és mezőgazdasági üzemeit láthatja el energiával.

A szabolcsi erőművet nem a meglévő gázvezetékekből táplálnák, hanem saját „célvezetéket” építenének hozzá, amely az ukrán állam tulajdonában lévő bogorodcsányi tározóból vezetne a létesítményig, a magyar szakaszon mintegy 25, az ukrán részen pedig 40 kilométer hosszan. Az áramot a legolcsóbb Paksi Erőműnél valamivel drágábban, kilowattóránként körülbelül 0,6-0,7 euróért tudnák megtermelni, ami már versenyképes a második legolcsóbb mátrai erőmű áraival. A megtermelt áramot a szabadpiacon adnák el.

Az Emfesz egy ciprusi cég tulajdonában van, amelynek fő tulajdonosa Dmitrij Firtasz ukrán üzletember – mondta el lapunknak Sesztakov Borisz. A sajtóban korábban több helyen olyan állítások jelentek meg, hogy a cég mögött áttételesen a Gazprom állhat. A MTI híradása szerint az Emfesz annak a Rosszukrenergónak a tulajdona, amelyet 50 százalékban a Gazprom, 50 százalékban pedig Dmitrij Firtasz birtokol.