Magyar sérült Afganisztánban

„Könnyebb mértékű repeszsérülést szenvedett a jobb alkarján egy magyar katona Afganisztánban, amikor egy házilag készített robbanóeszköz felrobbant a járőrfeladatot végrehajtó egység mellett szerda reggel” – közölte szerdán a Honvédelmi Minisztérium (HM). A katona állapota stabil, a sérülése ellenére folytatta a járőrözést, majd biztonságosan visszaérkezett az Afganisztánban állomásozó magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) táborába. Végül innen szállították kórházba. A robbantás magyar idő szerint pontosan szerda reggel 7 óra 20 perckor történt Puli-Humriban, a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) által használt útvonalon. „A sérült katona kilétéről személyiségi jogai, valamint a család értesítéséig nem mondhatunk semmit” – tudtuk meg a HM médiaosztályától. Bővebb tájékoztatást a Külügyminisztérium sem adott.

Biztonságpolitikai szakértők többször is hangsúlyozták, hogy a magyar katonák az eddigieknél veszélyesebb feladatot látnak el Afganisztánban. Ez annak ellenére igaz, hogy a hivatalos álláspont szerint elsősorban nem is katonai feladatokat látnak el. Magyarország mintegy kétszáz katonával tavaly októberben vette át a több mint 760 ezer lakosú, 63 ezer négyzetkilométer területű Baglán tartomány újjáépítési csoportjának vezetését. Induláskor a PRT még „tiszta” magyar volt, ma már azonban horvát, bolgár és szlovák katonák is részt vesznek a munkában. Feladatuk elsősorban az oktatási, a közigazgatási és az egészségügyi intézmények újjáépítése, illetve ennek katonai biztosítása.

Utóbbira egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hiszen kedden már Tony Blair brit kormányfő is elismerte, hogy Afganisztánban ugyanúgy elhatalmasodott az erőszak, mint Irakban. A 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás után az év végére sikerült megdönteni az al-Kaidát irányító Bin Ladent támogató tálib rendszert, de azóta sincs béke. A tálibok ugyanis az Iráni Forradalmi Gárda támogatásának köszönhetően – elsősorban szovjet gyártmányú vállról indítható légvédelmi rakétákat szállítanak – újra megerősödtek. Gyakorlatilag naponta hajtanak végre különböző akciókat a NATO-erők és a Hamed Karzai elnökhöz hű afgán hadsereg és rendőrség ellen. A Vöröskereszt keddi jelentése szerint az utóbbi egy évben a folyamatosan romló biztonsági helyzet miatt a polgári lakosságnak egyre nagyobb a fenyegetettsége, a civilek rengeteget szenvednek az út mentén elhelyezett pokolgépekkel elkövetett robbantásoktól, öngyilkos merénylőktől és a rendszeres légitámadásoktól.

Mindezek ellenére a kormány az ígéretek szerint még a nyáron dönt arról, hogy a magyar katonák az eredetileg vállaltnál tovább maradjanak Afganisztánban. „A misszió meghosszabbítását fogom javasolni a kormánynak. Biztos vagyok benne, hogy 2009-2010-ben még lesz feladatuk a magyar katonáknak az ázsiai országban” – mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter. A mandátum meghosszabbítását – plusz egy év közel 5 milliárdos kiadást jelent – a Fidesz is támogatja. Az Alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében, nem lehet arról a kérdésről népszavazást tartani, hogy a katonai semlegesség érdekében hazánk mondja fel NATO-tagságát.

Júliustól 250 magyar az uniós seregben

Szombaton tartja meg zárógyakorlatát az olaszországi Udinében és júliustól bevethető lesz a magyar-olasz-szlovén európai uniós harccsoport. A 2800 fős egység bevetéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az Európai Unió határozhat, tehát nincs szükség az Országgyűlés döntésére. Magyarország egy 250 fős lövészszázaddal, páncélozott szállítójárművekkel és terepjárókkal, valamint egy víztisztító alegységgel vesz részt a harccsoportban. Az egységet Brüsszeltől számított 4-6000 kilométeren belül – nem kizárólagos – ENSZ felhatalmazás alapján vethetik be.