Veszélyben a gyermekellátás?

Megegyezés született a biztosítói modellváltás alapkérdéseiben az MSZP-vel, a vita most arról zajlik, hogy a biztosítók hol és milyen formában kapjanak szerepet a rendszerben – állította Kovács Attila, az egészségügyi minisztérium államtitkára tegnap a Napi Gazdaság konferenciáján. Kovács szerint az SZDSZ „vegyes” modelljében a biztosítók versenye kikényszeríti a szolgáltató kórházak versenyét is, ami minőségi javulást hoz az ellátásban.

Ungár Klára (SZDSZ) bírálta az MSZP „ellenkoncepcióját”: ha egyetlen biztosító működik, amelyet az MSZP elképzelése szerint valódi szolgáltatásvásárló gazdasági társasággá kellene alakítani, az „egyenlő lenne az intézményesített korrupcióval”. „Abban a kérdésben, hogy egy állami biztosító és ellátásszervezők vegyék kézbe az egészségügy finanszírozását, komoly vitánk lesz az MSZP-vel” – fogalmazott a liberális képviselő. Dr. Pesti Imre (Fidesz) figyelmeztetett: a Világbank elnöke úgy jellemezte a holland rendszert: érdekes kísérlet, de nem biztos, hogy más országoknak próbálkozniuk kellene a bevezetésével. A volt holland egészségügyi miniszter, Hans Hoogervorst – aki a minisztériumnak 7,5 milliárd forintért szakért – ezzel szemben úgy látja: csak az üzleti biztosítós modell bevezetése garantálhatja a hosszú távú fejlődést és a minőség látványos javulását.

„Az üzleti biztosítók szabad versenyén alapuló holland rendszer nem sokkal elindulása után sokmilliárdos hiányt halmozott fel, amelyet az Európai Unió külön engedélyével kellett pótolni” – érvelt Havas Szófia, a fővárosi egészségügyi bizottság MSZP-s elnöke. Most pedig a szigorú állami feltételrendszer felpuhítása miatt kartellbe tömörültek, és a kormányt a  versenyszabályok korlátozásával vádolják. Havas egyetértett Csáky Andrással, az MDF egészségpolitikusával abban, hogy a tízmillió állampolgárt érintő döntést nem szabad azonnal és társadalmi egyetértés hiányában meghozni.

Szakértők is bírálták a szaktárca elképzelését. Skultéty László, a GKI Egészségügykutató Intézet ügyvezető igazgatója megjegyezte: fejkvóta-rendszerrel (amit kulcsfontosságúnak tart az SZDSZ) nem lehet kivédeni, hogy a biztosítók különböző módszerekkel kimazsolázzák a potenciálisan egészséges ügyfeleket. „Az erkölcsi kockázat az állam terheit növeli: a magas kockázatú betegek az OEP-nél maradnak” – mondta Skultéty. Hozzátette: érthetetlen a szolgáltatók versenyének emlegetése, hiszen a kórházak teljesítményének korlátozása gyakorlatilag ezt megszüntette.

Hónap közepén betelik az OEP-keret, így az efölött elvégzett vizsgálatokat, műtéteket nem finanszírozza az állam. Ez azt eredményezi, hogy a szolgáltatók már több mint 10 milliárd forintos tartozást halmoztak fel. Mikola István vészriadót fújt, mivel a fővárosi gyermekek ellátóközpontja, a Heim Pál Gyermekkórház csődközeli helyzetbe került. Hozzátette: „veszélybe került a gyermekellátás, mivel nincs elég kórházi férőhely, és a koraszülöttek ellátására sincs elég kapacitás”. Tulassay Tivadar, a Csecsemő- és Gyermekgyógyász Szakmai Kollégium elnöke úgy fogalmazott: „nemzetgazdasági károkat okozhat, ha a gyermekgyógyászat nem lesz kiemelt terület.”

Konkrét, gyermekéletet veszélyeztető esetről nem tud, de a rendszer túlterheltségéből adódóan nem zárta ki ennek bekövetkeztét sem. A teljesítmény korlátozása, a kórházi ágyak leépítése szakértők szerint is összefügg azzal, hogy a konvergenciaprogram az egészségügyi ágazatból GDP-arányosan 0,8 százalékot vont el, miközben az uniós pályázati pénzeket az alapellátás fejlesztésére még nem lehet lehívni. Székely Tamás, az OEP volt főigazgató-helyettese egy szegedi konferencián tagadta, hogy a reformmal pénzkivonás történt volna. Szerinte a fekvőbeteg-ellátás rovására történt arányeltolódás, és a járóbeteg-ellátásra több pénzt fordítanak, mint korábban.

Az ÁNTSZ ellenvéleményt fogalmazott meg Horváth Ágnessel szemben

„A miskolci egészségügyi intézmény mindent megtett a betegekért, függetlenül attól, hogy idegsebészet vonatkozásában a miniszteri határozatban Nógrád megye nem tartozik hozzá ellátási kötelezettségi területként” – írta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) észak-magyarországi vezetője a Pásztón balesetet szenvedett férfiak kezelését elvállaló megyei kórház igazgatójának. Ismert: az OITI nem fogadta a fejsérülést szenvedett betegeket, akiket végül mentőhelikopter szállított Miskolcra. A szaktárca úgy véli, a beteg ellátására ott került sor, ahol a sürgősségi ellátórendszer szerint ez indokolt. Nem világos, hogy a salgótarjáni kórház miért próbált budapesti átvevő intézményt találni. Csiba Gábor kórházvezető elmondta: az idegsebészeti szakma megítélése alapján – ellentétben az egészségügyi miniszter szerdai állításával – a sérültek nem politraumatizált esetek voltak.