Hírek

2007.09.16. 09:46

Vigyáznunk kell az összefogásra

Lázár Vilmos fogathajtó világbajnok általános rosszkedvét a legutóbbi aranyérem csak enyhíteni tudta. Nem tetszik neki sem a multik nyomulása a kiskereskedelemben, sem a kormány politikája.

Újvári Miklós

– Hetedszerre is világbajnok lett. Mi kell ahhoz, hogy ennyi ideig csúcson legyen valaki ebben a sportban?
– Kezdjük a lovakkal. Tudni kell kiválasztani, felkészíteni, és a versenyen ki kell belőlük hozni a maximumot. Aztán kell egy biztos bázis, gondolok itt a szakvezetésre, a testvéremre, aki mint edző segítette a munkámat, és kell hozzá anyagi bázis is, mert ez nem olcsó sportág. A versenyen pedig még a legjobb fogatokkal rendelkező és legjobb fizikai és szellemi állóképességgel rendelkező versenyzőnek is szüksége van sok szerencsére. Ez történt most Lengyelországban.

[caption id="" align="alignleft" width="250"] 1993-ban pályázták meg az első élelmiszerboltjukat Kőbányán
[/caption]– Miért van az, hogy a „lovas nemzet” éppen a lósportnak ebben az ágában igazán sikeres?
– Talán mert ebben vannak a legkomolyabb hagyományaink. A hetvenes évek végétől alakult igazi sportággá a fogathajtás, és a magyarok az elsők között kezdtek európai és világszinten versenyezni. Dr. Váradi Jenő pedig már akkor igazi menedzsergondolkodással vezette a csapatot. Mára azon három nemzet között vagyunk, amelyek a sportágat a legmagasabb szinten művelik.

– És miért művelik? Ön miért kezdett el fogatokat hajtani?
– Fogékony tizenévesként fantasztikus versenyzők lehettek a példaképeim, mint Juhász László, Bárdos György, Abonyi Imre. Ez adta a legnagyobb lökést.

– Milyen tulajdonságai vannak egy jó fogatnak?
– Fontos a ló külleme és viselkedése, fegyelme, mozgása, hiszen a díjhajtásban ezt is pontozzák. De emellett kitartónak, gyorsnak, fordulékonynak kell lennie. A hetvenes években pontosan azért alakították ki így ezeket a szabályokat, mert az összetett sportág remek tenyészkipróbálási lehetőség is. Azt persze nem állítanám, hogy én is lótenyésztő lettem az idők során, de arra büszkék lehetünk, hogy az öcsém egyik lova már saját istállóból került ki.

– Megdöbbentő, hogy már az önök sportágában is van dopping, ráadásul lódopping. Ön meglepődött?
– Ahogyan az emberi sportok terén sem, túl nagy illúzióim itt sem voltak. A doppinglaborok mindig egy lépéssel az ellenőrök előtt járnak. Ez egy amatőr sportág, ebből nem lehet megélni, azért annyira nem jellemző a tiltott szerek használata. De valóban: a testvérem három éve Kecskeméten előbb csak világbajnoki ezüstérmet kapott, majd később derült ki, hogy a győztes lovak fennakadtak a doppingteszten.

– Milyen a viszonya a testvérével? Honnan származik ez az összetartás?
– Sosem volt közöttünk rivalizálás. Mostanra pedig különvált a versenyzésünk is. Én a kettes fogatokkal versenyzem, Zoli a négyes fogattal. De korábban valóban egymás ellen is versenyeztünk. Akkor is úgy gondoltuk, hogy dupla eséllyel indulunk, mert örülünk egymás sikereinek. Édesapám mondta mindig, hogy ha két ember összefog, meg tudja váltani a világot. Itt ráadásul két testvérről van szó, és mi ebből nagyon sok erőt tudunk meríteni.

– Édesapja tavaly hunyt el. Dinasztiát alapított?
– Nagyon erős és meghatározó családfő volt, e tekintetben is érezzük a hiányát. Összetartásra nevelt minket. Az ötvenes években a szüleim nagyon szegény családban nőttek fel, aztán a hetvenes évektől, amikor kicsit lazább volt a szocializmus, a papa az ügyesebbek közé tartozott. Elkezdett fonalakkal kereskedni szövetkezeti rendszerben. Amikor jobban kinyílt a világ, az elsők között alapított vállalkozást, és ezt sokáig sikerrel vitte. Így a nyolcvanas években mi a tehetősebbek közé tartoztunk. Amikor a testvéremmel saját vállalkozást építettünk, nem a nulláról indultunk.

– Hogyan indultak?
– A fonalüzlet, a könnyűipar hanyatlásnak indult, bejöttek a távol-keleti áruk. Akkor krízist élt át a család, és új lehetőségek felé néztünk: 1993-ban Kőbányán a testvéremmel megpályáztunk egy élelmiszerboltot. Ahogy beindult, vettük a következőt. Beléptünk az akkor alakuló CBA-ba, ami nagy szerencse volt. Hiszen amikorra megjelentek a multik, és megpróbálták a többieket a piacról lesöpörni, akkorra felállt ez az üzletlánc, és ellen tudott állni.

– Árulja el, valóban a Lázár család a CBA tulajdonosa?
– Azt szoktam mondani, inkább kedvezményezettjei, mint letéteményesei voltunk a CBA történetének. Mi is hozzátettünk a közöshöz, de annál is többet köszönhetünk az ottani csapatnak, amely a szövetséget létrehozta. Az elmúlt években mi is próbáltunk többet dolgozni, én magam a hét két-három napján dolgozom a közösségért, a CBA-ért. A cég elnökhelyettese vagyok. De közel ötvenen vagyunk tulajdonosok. Ez tulajdonképpen egy nonprofit vállalkozás, mindenki olyan arányban részesedik belőle, amennyit a kiskereskedelmi forgalomból birtokol. Én több cégen keresztül működtetek kiskereskedelmi egységeket.

[caption id="" align="alignright" width="190"] Az olyan összefogásokra, mint CBA, nagyon kellene vigyáznia az országnak
[/caption]– Sok kisbolt szűnik meg, átalakul a kiskereskedelem szerkezete. Az önök hálózata bírja még a versenyt?
– Az első időben nem éreztük a Magyarországra érkező multinacionális láncok negatív hatásait, sőt jobb munkára és összefogásra sarkallt bennünket. Az utóbbi években viszont a terjeszkedésük komoly gondokat okoz, hiszen meg akarják szerezni a piacot, és a profitjukat nem minden esetben itt akarják megtermelni. Nekünk viszont csak ez az egy lábunk van, a napi költségeinket is, a fejlesztéseinket is ezen a piacon kell megteremteni. Ez nem egyszerű ilyen versenyben.

– Nekem mint vásárlónak nem mindegy, hogy angol, német vagy magyar tulajdonost gazdagítok, ha nála vásárolok?
– Lehetne sorolni érveket, hogy miért érdemesebb magyar cégnél vásárolni, de a vásárlók csak az árakat nézik, azt nem, hogy ez hosszú távon pozitív vagy negatív-e az országnak. Az olyan összefogásokra, mint a miénk, nagyon kellene vigyáznia az országnak.

– A multik sikeresek, egyre több áruház nyílik. Honnan találnak még új vevőket?
– Nincsenek új vevők, a boltok száma folyamatosan csökken az országban. A kisboltok folyamatosan szűnnek meg. Ha új versenyző lép be, mindenki próbál az árakból engedni, és ezt a kicsik nem bírják. Ráadásul sokkal több munkahely szűnik meg, mint amennyi képződik.

– Önök a turizmusban is érdekeltek, lovasparkot működtetnek. A Balatonnál egyre több a magyar turista. Önök is érzik ezt a változást?
– Amikor az első csárdát megnyitottuk, a vendégeink kétharmada külföldi volt. Tavalyra ez átbillent, és ma több a hazai vendég. Mi is érezzük, hogy a hazai turizmus kezd élénkülni. A másik oldalon a megszorítások miatt mindenkinek csökken a reálkeresete, és ez nem tesz majd jót. De reméljük, hogy ezt is átvészeli a hazai turizmus.

– Milyen a közérzete az őszödi beszéd első évfordulóján?
– Az én rossz közérzetemet kissé helyrehozta a világbajnoki aranyérem. Azt látom, hogy a mostani gazdasági döntések negatív hatással vannak ránk. A konvergenciaprogram miatt, azért, hogy megkapjuk az európai milliárdokat, visszaesik a hazai fogyasztás. Ha ezt az európai pénzt rossz dolgokra fordítjuk, nem a gazdaság fejlesztésére, kettős negatív hatásnak leszünk az áldozatai. Ha már meghúzzuk a nadrágszíjat, akkor legalább jó célokra költsük el a bejövő pénzt.

Lázár Vilmos

Sportpályafutása 1984-ben indult, nyolc világbajnokságon szerepelt, hét világbajnoki arany- és egy ezüstérmet szerzett

1993-ban eladtak egyfogatnyi lovat, fivérével abból indították első élelmiszerboltjukat

2001-ben nyitott meg a Lázár Lovaspark Domonyvölgyben

2006-ban elvállalta a Goj Motoros Egyesület tiszteletbeli elnökségét, bár soha nem motorozott

– A Goj Motorosok Egyesülete is ott volt tavaly a budapesti tüntetéseken. Miért vállalta el a tiszteletbeli elnöki posztot?
– Vannak barátaim a társaságban. Nagyon fegyelmezett, rendezett csapatról, magyar érzelmű fiúkról van szó, mégis hisztéria van körülöttük, támadják őket. Rólam tudták, hogy nem vagyok antiszemita, kirekesztő, szélsőséges, és megkértek, hogy segítsek demonstrálni, ez a csapat nem az, aminek mondják. Számolva azzal, hogy ezért támadások fognak érni, mégis elvállaltam, hogy melléjük állok. Ők semmi rosszat nem akarnak.

– És a Magyar Gárda?
– Az is túl van hiszterizálva. Máshol is vannak ilyen szervezetek, itt viszont minden lehetőséget kihasználnak, hogy félelmet ébresszenek. Szerintem tőlük nem kell félni, egyúttal vigyázni kell arra, nehogy a szélsőségek felszínre törjenek.

1993-ban eladtak egyfogatnyi lovat, fivérével abból indították első élelmiszerboltjukat

2001-ben nyitott meg a Lázár Lovaspark Domonyvölgyben

2006-ban elvállalta a Goj Motoros Egyesület tiszteletbeli elnökségét, bár soha nem motorozott -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!