Aukció az egészségbiztosítási jogokért

“A következő tétel a Békés megyei lakosok egészségügyi ellátása. A kikiáltási ár 2 milliárd forint... 2,3 milliárd... Először, másodszor, senki többet? Elkelt” - hasít majd keresztül a kikiáltó éles hangja és a kalapács koppanása az elegáns termen, ahol a biztosítók képviselői tévékamerák és újságírók előtt emelgetik táblácskáikat 2008 tavaszán.

Ugyanis akár az értékes műtárgyak egy aukción, pontosan úgy talál majd egészségbiztosítási pénztárra két nap alatt 18 vidéki megye, illetve a főváros és Pest megye 4 területe. A működéshez szükséges félmilliós minimális taglétszámot több megyényi ügyfél “megvásárlásával” biztosíthatják be maguknak a biztosítótársaságok, ezért stratégiájuk változatos lehet.

A 4 fővárosi, illetve Pest megyei területen kívül négy megyében - Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Borsod - élnek félmilliónál többen, így nyugodt csak az a biztosító lehet, amelyik legalább két területet megszerez a licit során. A tárca számításai szerint 8-10 pénztár kezdheti meg tényleges működését 2009-től. A licit előtt 22 előtársaságot hoz létre az állam, ezekben vásárolhatnak a cégek 49 százalékos tulajdonrészt.

Úgy tudjuk, a kikiáltási ár lakosonként 5 ezer forint lesz. Így a négy 700 ezres egyenlő részre osztott fővárosi-pest megyei terület egy-egy részén 3,5 milliárd forintról indul a licit. A 220 ezer fős Nógrád megye kikiáltási ára pedig 1,1 milliárd lesz. Persze a területeken való egészségbiztosítási szolgáltatási jog végleges ára ennek duplája-triplája is lehet, mindenesetre a szaktárca legalább 50-100 milliárd forintos állami bevételre számít.

Szerdán az orvosi, a gyógyszerészi, a szakdolgozói kamarákkal, illetve a Nagycsaládosok Országos Egyesületével tárgyalt Horváth Ágnes szakminiszter. A kamarai vezetők tárgyalásra alkalmatlannak tartották a minisztérium koncepcióját és egyébként is elutasították a több biztosító jelenlétére épülő rendszert.