Kölcsönből vásárol a magyar

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A kép nagyításához kattintson ide!
[/caption]Töretlen a magyarok vásárlási kedve a nem túl rózsás gazdasági helyzet ellenére: tízből majdnem kilenc tervezi azt, hogy a tavalyinál több pénzt fog elkölteni idén – derül ki Magyar Cetelem Bank legfrissebb elemzéséből. A 13 országban összesen tízezer fő megkérdezésével elvégzett kutatásából kiderül, hogy a magyarok nagyon pesszimisták az ország helyzetét illetően, borúlátásban csak a portugálok vetekednek velünk. Ennek ellenére a fogyasztási hajlandóság nálunk magasabb az Európai Unió átlagánál. Sőt, a csehekkel holtversenyben honfitársaink között a legnagyobb az aránya azoknak, akik a tavalyinál nagyobb összeget terveznek a boltok kasszáiban hagyni.

Spórolásra azonban nem nagyon gondolnak a magyarok: a megkérdezetteknek csupán tíz százaléka tervezi azt, hogy idén több pénzt fog megtakarítani. Az egész unióban nincs olyan ország, ahol ilyen kevesen szándékoznak a korábbinál többet félretenni a jövedelmükből. Nemhogy megtakarítanának, még adósságba is verik magukat a hazai háztartások, egyre többen vesznek fel ugyanis különböző hiteleket. Ezt jól mutatja, hogy Magyarországon egy év alatt 37 százalékkal nőtt a fogyasztási hitelek piaca. Az összes hitelállomány ezzel tavaly meghaladta a 9,5 milliárd eurót. Ez azt jelenti, hogy egy magyar háztartásnak átlagosan majdnem 2500 euró, azaz körülbelül 650 ezer forint összegű fogyasztási hitelt kell törlesztenie.

Szakemberek szerint a tavalyi átlagosan 8 százalékos infláció, illetve a csaknem 5 százalékos reálbércsökkenés mellett az emberek hitelekből fizették kiadásaikat. Banki tapasztalatok szerint csökkent az áruhitelezés, ugyanakkor növekedett a folyószámlahitel-állomány és többen használtak hitelkártyát. Mindez arra utal, hogy az emberek gyakran folyó pénzügyi problémáikat hidalták át ilyen kölcsönökkel.

Az egy háztartásra jutó hitelállomány ennek ellenére legalább 60 százalékkal kisebb Magyarországon, mint a többi uniós országban. A rekorder angliai értéknek – ott egy családnak majdnem 13 ezer eurós a hitelállománya – csupán az ötöde a hazai szám. A környező országokban tapasztaltakhoz képest azonban 25-30 százalékkal több a hitelük a magyaroknak.

Jól fogynak itthon a bútorok

Magyarországon a megszorításokat követő első teljes esztendőben 10 százalékkal több pénzt költöttek bútorokra és lakberendezési tárgyakra a családok, míg Európában átlagosan csak 2,6 százalékkal nőtt ez a piac. A háztartási gépek piaca viszont 1,5 százalékkal szűkült, szemben a más országokban tapasztalható élénküléssel. A mélyrepülés a szórakoztató elektronikai termékeknél figyelhető meg: a nemzetközi piacon mért 6 százalékos bővüléssel szemben a magyarországi vásárlók 29 százalékkal kevesebb pénzt fordítottak televízióra, DVD-re és más hasonló cikkekre.

Drágulnak a céges hitelek

A nemzetközi pénzügyi válság miatt drágábban juthatnak majd kölcsönhöz a hazai bankok vállalati ügyfelei – derül ki a pénzintézetek Világgazdaságnak adott nyilatkozataiból. A világszintű bizalmatlan légkör miatt a bankok ugyanis nehezebben jutnak forráshoz, és költségeiket az is növeli, hogy egyre körültekintőbben kell eljárniuk az ügyfeleik átvilágítása során. A megnövekedett kiadások egy részét pedig kénytelenek az ügyfeleikre hárítani a pénzintézetek. Az áremelkedés mértékét az érintett bankok szerint nehéz megítélni, ám akadt hitelintézet, amely 0,25–0,75 százalékos átlagos kamatemelkedésre számít vállalati hiteleinél.