A lengyel kormány hivatalosan is jóváhagyta a rakétapajzs telepítését

Grzegorz Schetyna miniszterelnök-helyettes bejelentése szerint a kormány szokásos heti ülésén született meg a jóváhagyás. Ez azonban csak az első lépés az egyezség végrehajtása útján: még szükség lesz a parlament és az államfő jóváhagyására is. Ez utóbbiak azonban inkább csak formalitásnak számítanak, mert a telepítést a legfőbb ellenzéki párt és a köztársasági elnök is támogatja.

Másfél évig tartó tárgyalássorozat nyomán a lengyelek és az amerikaiak a múlt héten jutottak megállapodásra arról, hogy az Egyesült Államok a tervezett európai rakétavédelmi rendszer keretében 10 elfogó rakétát helyezhet el Lengyelországban. (A rendszer működtetéséhez szükséges radart pedig Csehországban működtetik majd – az erről szóló egyezség már korábban megszületett.) A kormány jóváhagyása éppen időben született meg ahhoz, hogy szerdán Varsóban Condoleezza Rice amerikai és Radek Sikorski lengyel külügyminiszter hivatalosan is aláírhassa a dokumentumot.

Donald Tusk miniszterelnök varsói sajtóértekezletén reményének adott hangot, hogy a jövőre hivatalba lépő új amerikai kormány „következetes marad” a rakétapajzs kérdésében. Mint mondta, előzetes konzultációkat folytattak mindkét elnökjelölt-várományossal, és a megbeszélések reményt nyújtanak arra, hogy „a rakétapajzs ügyében az amerikaiak következetesek lesznek”.

Moszkva – amely az amerikai rakétatelepítési tervet hevesen ellenzi – a megállapodás után megfenyegette a lengyeleket: mint Anatolij Nogovicin vezérezredes, az orosz vezérkari főnök helyettese közölte, az egyezség nem fog „büntetlenül maradni”. S hozzátette: a rakétavédelmi egység telepítésével Lengyelország sebezhetővé válik, és légicsapás veszélyének teszi ki magát. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár ezt a fenyegetést határozottan visszautasította: emlékeztetett, hogy Lengyelország a NATO megbízható tagja, s úgy vélte, nincs szükség a NATO és Lengyelország közötti védelmi megállapodások felülvizsgálatára.

A lengyel–amerikai megállapodás egyébként kedden mégis vitát váltott ki a varsói kormány és a – jelenleg legnagyobb ellenzéki párt – jelöltjeként megválasztott államfő között: ugyanis mindkét fél szeretné saját sikereként beállítani az egyezség megkötését. Mind Tusk kormányfő, mind Lech Kaczynski államfő televíziós beszédben akart a nemzethez fordulni – ráadásul ugyanabban az időpontban. S miután az állami tévé vezetője (Kaczynski egyik híve) úgy döntött, hogy a protokoll miatt előbb az államfő beszédét közvetítenék, s a miniszterelnök csak utána jöhet, Tusk végül visszakozott. Mint mondta, nevetséges lenne, ha egy este ugyanarról a témáról két beszéd hangzana el.