Mind kevesebben akarnak forint alapú lakáshitelt

A devizás lakáscélú kölcsönök állománya ugyanakkor ez idő alatt 230 milliárd forinttal nőtt, és június végére 1700 milliárdra emelkedett. Hasonló tendencia figyelhető meg a fogyasztási és egyéb hitelek kategóriájában: míg a „forintos” kölcsönök állománya mindössze 36 milliárddal nőtt, a devizásoké hétszer ennyivel. Forinterősödés nélkül ráadásul még nagyobb lett volna a növekedés mértéke, a lakáscélú hiteleknél csaknem 300 milliárd, a  fogyasztási és egyéb kölcsönöknél pedig 330 milliárd.

Mindez, persze, nem meglepő, hiszen a devizás konstrukciók még az államilag támogatott lakáshiteleknél is jóval olcsóbbak tudnak lenni. Különösen igaz ez – az amúgy nagyon komoly árfolyamkockázatot hordozó – jenhitelekre, és a frankkölcsönökre is, igaz, az euróalapú hitelek esetében már általában nem mindig igaz ez a szabály. Egy átlagosnak tekinthető, húsz évre felvett, 10 millió forintos lakáscélú hitel havi törlesztőrészlete 15-20 ezer forinttal alacsonyabb jenkölcsön esetében, mintha a hitelt frankban vagy forintban vennénk fel, az euró alapú kölcsönnel szemben pedig további 5-10 ezer forint az előny.

Külföldi kézen a papírok fele

Alig valamivel marad el a 28 ezer milliárd forinttól az állam, illetve a hazai vállalatok által kibocsátott értékpapírok állománya – derül ki a legfrissebb jegybanki adatokból. Ennek körülbelül a fele van magyar befektetők kezében, a másik fele pedig külföldiekében. Állampapírból több mint 15 ezer milliárd forintnyi van a piacon, tőzsdei részvényből hatezer milliárdnyi, vállalati kötvényből 2500 milliárdnyi, befektetési jegyből kétezer milliárdnyi, jelzáloglevélből pedig 1800 milliárdnyi.