Nem engednek a 48-ból

Monok, a Zemplén megyei falu május vége óta országosan ismertté vált. Persze azelőtt sem volt teljesen ismeretlen, hiszen a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának, Kossuth Lajosnak a szülőfaluja. Az viszont kétségtelen, Monok az utóbbi hónapokban rendszeresen szerepel a híradásokban, mert a település önkormányzata azóta is vitatott, de több más falu és város által átvett rendeleteket alkotott szociális kérdésekben. Az egyik szerint nem kaphat gyermekvédelmi támogatást az, akinek a gyereke felszólítás ellenére sem látogatja az oktatási intézményt. A másik, a nagyobb vitákat kiváltó azt tartalmazza: csak azok kaphatnak rendszeres szociális segélyt, akik ellenértékét közhasznú munkában az önkormányzatnál ledolgozzák. Most erről a határozatról állapította meg az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, hogy törvénysértő. Mindezek ellenére a monokiak nem vonják vissza rendeleteiket, és megvárják az Alkotmánybíróság döntését.

„A szellem kiszabadult az országba” – fogalmazott tegnap lapunk kérdésére Szepessy Zsolt polgármester. Ezt úgy érti, olyan lényeges társadalmi-szociális kérdést vetettek fel a rendeletekkel, hogy mindenki erről beszél. "Nemcsak nálunk a buszon, hanem a pártok, politikusok, szakpolitikusok is" - mondta a polgármester. Szerinte ha valami nem működőképes, nyilvánosságra kell hozni, vitatkozni kell róla. Szepessy elmondta, a közelmúltban benyújtott, a szociális segélyezésről szóló népszavazási kérdésük az Országos Választási Bizottság előtt van.

A monoki rendeletekről valóban sokan beszélnek és vitatkoznak, hiszen a témában már politikusok és ombudsmanok is megszólaltak. Lapunk a legújabb fejlemény kapcsán megkérdezte Lövétei István alkotmányjogászt, meddig terjed a közigazgatási hivatal hatásköre, és mi történik, ha nem vonja vissza a rendeletet az önkormányzat. A szakember szerint a hivatal ilyenkor a jogszabályra vonatkozó normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól, ami alkotmányellenesnek minősítheti a rendeletet, és megsemmisítheti.

"A hivatalnak ez az egyetlen jogköre. Illetve ha az önkormányzat súlyosan alkotmányellenes tevékenységet folytat, akkor kezdeményezheti az önkormányzati miniszternél a helyhatóság feloszlatását" - mondta Lövétei István. Az alkotmányjogász úgy vélte, a monoki önkormányzat tudatos alkotmánysértést követett el, az pedig nem megengedhető, hogy állami feladatot ellátó testület tudatosan szembekerüljön az alkotmánnyal. Arra a kérdésre, hogy a monokihoz hasonló rendeleteket alkotó önkormányzatok is tudatos alkotmánysértést követnek-e el, Lövétei úgy válaszolt, minden egyes rendeletet meg kellene vizsgálni. "Meggondolandó, hogy nem kéne-e valami jogkövetkezményt kilátásba helyezni, ha egy önkormányzat tudatos alkotmánysértést követ el" - tette hozzá.

Üzent az uzsoramaffia a polgármesternek

Szepessy Zsoltot arról a Monokon is ismert jelenségről is kérdeztük, hogy egyesek uzsorakölcsönt adnak a legszegényebbeknek, visszafizetéskor pedig óriási kamatokat kérnek. A polgármester elmondta: az adóhatóságnak kellene megvizsgálni, mitől gazdagodnak meg az uzsorakamatot szedők. "Ha valakinek nincs jövedelme, de tízmilliós Mercedes áll a garázsában, meg kellene magyaráznia" - mondta Szepessy. Véleménye szerint pitiáner, alacsony intelligenciájú bűnözőkről van szó, akiknek látványos, ezáltal számonkérhető a vagyongyarapodása, mert nem befektetésre használják a pénzt. A polgármesternek egyébként már üzent az uzsoramaffia: ha nem fogja vissza magát, elmozdítják helyéről, vagy ellehetetlenítik.

Szepessy nem hagyja annyiban

Ivád, Füzesabony, Kétpó, Zagyvarékás - csak néhány település azok közül, amelyek Monok mintájára alkottak rendeletet a szociális segélyek folyósításáról. Van olyan elképzelés is - Borsod megyében, Komlóskán -, hogy a segélyből levonnák a köztartozást. Szepessy Zsolt a jövőben újabb kezdeményezésekkel áll elő, de ennek részleteiről egyelőre nem kívánt beszélni. Kérdésünkre annyit árult el, az embereket szorosan érintő kérdésekről van szó, olyanokról, amelyekkel a politikusok nem foglalkoznak.