Űrmunka a föld alatt

[caption id="" align="alignleft" width="275"] Futószalag szállítja az agyagos földet a csillékbe - fotó: Kallus György
[/caption] Saját szemünkkel is meg akartunk győződni arról, hogy a balatonszárszói szelektív hulladékgyűjtőbe dobott, majd a szomszédos Teleki polgármestere által megtalált tervdokumentáció nélkül is jól halad-e a 4-es metró alagútjának fúrása. A tapasztalati úton való megismerésre azért is szükség volt, mert Demszky Gábor főpolgármester állítása szerint az alagútfúrás földi ésszel felfoghatatlan űrtechnológiával zajlik. Ezért a laikus kritikusok ne is ártsák bele magukat. Míg a metróellenzők lelkes és hangos tábora szigorúan szakmai és nem politikai alapon úgy véli, hogy a 4-es metró építése elavult vonalvezetésű, felesleges, csigalassú, drága és gazdaságtalan, valamint tönkreteszi a nyomvonal melletti házakat.
Mivel egy népszerű amerikai televíziós sci-fi-sorozat óta mindenki megtudhatta, hogy az igazság hol van, ezért nem is azt keresve szálltunk alá a Móricz Zsigmond körtéri leendő állomásnál.

Még alig ismerkedtünk meg alkalmi kalauzunkkal, Molnár György műszaki ellenőrrel, amikor mintegy rendelésre megjelent egy környékbeli lakó, és rögtön adekvát kérdéssel indított: „Mikor lesznek már készen? Hallottam, hogy őszre, télre vagy talán jövő tavaszra. Nekem mindegy, de azért csak a miheztartás végett jó lenne tudni.” Molnár György nem lepődött meg, látszott rajta, hogy ritka az olyan nap, amikor nem kapja meg ezt a kérdést. Talán ennek is köszönhető a rutinos válasz: „Ha én lennék az Isten, akkor meg tudnám önnek mondani. Így viszont nem tudom. Határidők vannak, de azok nincsenek kőbe vésve”. Ez hatásosan kielégítette az állampolgár kíváncsiságát, aki belenyugvón távozott.

Sajnos az állomáson még sem a lift, sem a mozgólépcső nem készült el, ezért kénytelenek voltunk az ideiglenesre összetákolt lépcsőket koptatni. A majdani peronszintre érkezve hirtelen látomásunk támad: valamikor a 2010-es években itt boldog tömeg fog hömpölyögni. Jelenleg azonban ennek az álomnak csak a váza van meg. Kalauzunk hirtelen választás elé állít minket: melyik alagútba induljunk el és merre. „Mi persze nem Évának és Zsuzsának hívjuk az alagutakat, hanem egyszerűen északinak és délinek” – magyarázza.

Indulhatnánk visszafelé, az Etele tér felé, vagy előre, a Gellért tér irányába. Mivel magyar ember hagyományosan nem törődik a múlttal és nem bízik a jövőben, ezért a döntés nem könnyű. Végül unalmasnak ítéljük a már elkészült szakaszt, így a fúrópajzs nyomában indulunk el. Érthető módon kicsit poros a levegő, de prímán működik a szellőztető. Ebben a nyári kánikulában jól is esik a hűvösben mászkálni. Igaz, mi legfeljebb egy órát szándékozunk maradni, és nem tizenkettőt, mint a munkások.

Eleinte a kitermelt földet elszállító csillék sínjein lépkedünk, beljebb már jól kiépített pallókon haladunk. Mivel mégiscsak 21. századot írunk, ezért nem meglepő, hogy a munka gépesítve van. Csákányos embert nem itt kell keresni. Futószalag szállítja az agyagos földet a csillékbe. Bár 8 méterre megközelítettük a pajzsot, érdekes, hogy nincs zaj. Az első fizikai munkásokkal itt találkozunk. Az alagútfalazó elemeket (tübbing) ők erősítik a helyükre. Kifelé jövet derül ki, hogy észrevétlenül másfél métert haladtunk előre.

Számok a 4-es metróról

Északi alagútból elkészült kb.3300 méter

Déli alagútból elkészült kb.2900 méter

Első szakasz átadása (Baross térig) 2011

Második szakasz átadása (Bosnyák térig) 2013

Várható utasforgalom 361 ezer/nap

Költség 517 milliárd forint

Fúrási sebesség 50mm/perc, 28,5m/nap, 136m/hét

Déli alagútból elkészült kb.2900 méter

Első szakasz átadása (Baross térig) 2011

Második szakasz átadása (Bosnyák térig) 2013

Várható utasforgalom 361 ezer/nap

Költség 517 milliárd forint

Fúrási sebesség 50mm/perc, 28,5m/nap, 136m/hét

Futószalag szállítja az agyagos földet a csillékbe - fotó: Kallus György 4-es metró -->